Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

megye községeiben a telepítés érdekében.

8 Zombáról a lutheránus lelkész is Mekényesre költözött híveivel és ott erős egyházközséget szerveztek. Északbaranyai lutheránus szervezkedés központja lett egy rövid időre a község, amelyet a Zombáról érkezett csoport és lelkészük olyannyira megerősített, hogy 1743-ban a pécsi püspök (Berényi Zsigmond) fegyveresen lépett fel a „lutheránus terjeszkedés" ellen, bezárva a falu templomát, iskoláját, elűzve lelkészeit. Mekényesi lutheránus lakosságot fegyverrel kényszerítik a templomuk és iskolájuk bezárására, s ugyancsak fegyveres comissio jelenik meg a német faluban és kihirdették, hogy a bikali plébánia alá osztották be filiaként, noha egyetlen katolikus német telepes sem élt a faluban.

9 A pécsi püspök fegyveres fellépése a mekényesi lutheránus telepesek ellen olyan helyzetet teremtett, amely nyomán sokan Somogy megyében lévő lutheránus falvakba költöztek.

10 Nagyszokoly Nagyszokolyba Esterházy JózsefhercQg, telepített le elsősorban magyar lutheránus jobbágyokat 1717 körül, biztosítva részükre a szabad vallásgyakorlatot. A magyar lutheránusok közé 1719-ben négy német evangélikus család is letelepedési engedélyt nyert a hercegtől. Valószínű azonban tovább vándoroltak, mert 1720. évi regnicolaris conscriptio nem írt itt senkit közülük össze. Tótkeszi (Magyarkeszi) Szlovák lutheránusokat telepítettek le, akik a nagyszokolyi telepesekkel közösen tartottak papot, aki Tótkesziben lakott, de a szokolyiakat is gondozta. A főleg katolikusokból álló szokolyiakkal közös temetőt használtak, de 1723-ban a pécsi püspökség kitiltja őket a közös temetőből.

11 A szokolyiaknak sikerült földesúri támogatással imaházat építeniük 1725-ben, sőt Johann Hermann, majd Jeromos Schwarzwálder személyében lelkészt is választani. A tótkeszi és szokolyi lutheránusok szlovák, német és magyar etnikumú egyházközséget közösen alkottak 1720-30-as években. A harmincas évek végétől azonban nem találtunk rájuk adatokat, amelyből ar8 Johann Birkenstock tevékenységére és a baranyai betelepítésre részletesen tér ki Schmidt János: Auswanderung aus Hessen nach Ungarn in der ersten Halfe des XVIII. Jahrhunderts. c. kéziratban maradt írásában. Zombáról 21 család letelepítését mutatta be anyakönyvi kutatásai alapján. 65-68. p. GVKLIV/1. füzet. Sántha Károly: i m. 18-19. p., továbbá Brüsztle i. m IV. köt. 913. p. Lásd még: Hrabovszky György: Scrinium Antiquitatem XIII. k. 10 MEEL Archívum Generális Ecclesiae III. e. 19-24. p. 11 Brüsztle I: i. m. IV. 737. p. 161