Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

lyainak engedelmeskednek... "

22 Itt sem evangélikus tanító, sem evangélikus lelkész nem működhetett. Ezt erősíti meg és némileg ki is egészíti az 1782. évi gyülekezeti névjegyzék, amelynek bevezetőjében a következőket olvashatjuk: „...Paks mezőváros a Rudnyánszky és Daróczy család birtokában, Tolna megyében ahol 94pár van és 417 lélek. Ezek mindnyájan alá vannak vetve a római katolikus plébánosnak, akinek a következő fizetéssel tartoznak: 1. készpénzben minden pár 10 garast fizet és minden házaspár tartozik egy pozsonyi mérő gabonával. 2. Stólákban: keresztelésért 17 kr., esketésért 1 Ft 50 kr. A felnőttek temetéséért 1 Ft-ot, gyermekek temetése alkalmával 17 kr. Ezen kívül minden pár fizet a római katolikus tanítónak 3 garast és egynegyed mérő gabonát. A katolikus harangozónak minden pár tartozik 1/8 mérő gabonát fizetni... "

23 Anyakönyvekből és az egyházközségi hívek névsoraiból és a rendszerint hozzájuk készített kommentárokból a betelepült nem katolikus németség a református magyarsággal és a kevés lutheránus magyarokkal egyetemben valóságos hátrányokat kénytelenek elszenvedni. Érdekes azonban, voltak Tolnában is olyan egyházközségek, amelyeket az ellenreformációs módszerekkel sem tudtak maguk alá gyűrni. Pl. Györkönyt azért említjük, mert találtunk olyan bejegyzést anyakönyveiben, amely szerint „az erős hitű evangélikusok Paksról idejártak úrvacsorát magukhoz venni. "

24 A település katolikus anyakönyveiben nem egy helyen mint „eretnekeket"bélyegezték meg őket. 22 MEEL Egyházközségi Levéltár. Protocollum Contub. Tolnensis 481. p. 23 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Jegyzetek. 2. k. 169-170. p. 24 Paks halotti anyakönyvi bejegyzések: MOL Mikrofilmtár R. kat. egyházi ak. Paks. 1778-80. 159