Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

zitációiból.

12 A szakirodalom is eléggé figyelemreméltó módon foglalkozott a paksi betelepítés problémáival. Rogerius Schilling szerint

12/a Paks földesurai: „a Daróczy és a Száraz család Elsassból, Hessen-Darmstadtból és Fuldából hívott be német telepeseket", Bleyer is utalt erre.

13 1722. február 23-án Nesselrod Vilmos pécsi püspök megbízásából Bohus Imre kanonok Pakson is tartott canonica visitatiót.

14 A vizsgálat szerint ekkor Pakson 700 katolikus és 12 lutheránus valamint 150 református lélek volt. A demográfiai viszonyok során a visitátor nem utalt a különböző vallású népesség nemzetiségi összetételére. Mint korábban említettük, a katolikus és evangélikus lakosság között - az anyakönyvi vizsgálatok szerint - voltak már német telepesek is. Az 1729-ben készült visitatió már külön említi a katolikus németség és magyarság együttműködését egyházi ügyekben „a magyarokkal együtt az itteni németek közösen gondozzák a Mária szobrokat. 1729-ig a temetőt közösen használják és gondozzák, de határt vonnak, hogy a reformátusok azt ne léphessék át... "

15 A római katolikus anyakönyvek vizsgálata alapján megállapíthattuk, hogy 1730 előtt az evangélikus családok közül már letelepedtek a következők: Johann Hoffmann Bertholomes, akinek a felesége Maria Stuur (1725), azután Johan Péter Krempl, felesége Anna Mária (1727), Vilhelm Beckerés felesége Magdolna (1727), Johann Schneider (1728). Simon Hoffmann és Maria Margit felesége, Johann Georgius Beckerl729-ben itt kereszteltettek, tehát ez a család is itt élt már a településen.

16 Az Imhoj'család szintén Pakson található 1729-ben és valószínűleg azonosak a Hesszenben fekvő Elbenrodból elindult családdal.

17 A németség bevándorlása közvetlen az örökös tartományokból, a német választófejedelemségekből történt, de megállapíthattuk, hogy sokan másodlagos települők, s különböző tolnai, veszprémi stb. helységekből érkeztek Paksra. Természetesen csak akkor tudjuk biztosan, ha erre vonatkozóan bejegyzéseket találtunk valamelyik anyakönyvben és összehasonlítottuk az adóösszeírásokban a családneveket. így biztosan megállapíthattuk, hogy ugyanarról a családról, vagy közvetlen hozzátartozójáról van szó. A telepítéssel foglalkozó szakirodalomban is eléggé általános nézet, hogy a falvakba különböző helyekről érkeztek a telepesek. Ha Regensburgnál egy-egy 12 Pécsi Püspöki Levéltár Canonica Visitatiok. (Visitationes Canonicae. Parachiarum in Districtu Comitatus Tolnensis.) Továbbá lásd még Conscriptio Parochiae Abbatialis Sancta Heléna de Földvar I. Comitatui Tolnensi ingremiata. I2/a Schilling Roger: Dunakömlőd és Németkér telepítés-, népesség- és nyelvtörténete. Budapest, 1933. 13 Jákob Bleyer: Das Deutschtum in Rumpfimgarn. Bp. 1933. 63. p. 14 PPL Canonica Visitatió. Districtus C. Tolnensis. Paks. 15 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. {„Paks mezőváros újból való benépesedése..." 9. p. kézirat és jegyzetei.) 16 Paksi Halotti anyakönyv 1727-1730. MOL Mikrofilmtár. Paks. 17 SchmidtJ.:„Apaksi ág. hit. ev. egyházközség története. "Gerlingeni Városi Levéltár. 13. p. (Kézirat, jegyzetek 1.) 157