Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

ton, aki „halász mesterségben híres volt, s 1702-ben Váctól-Bajáig bírta vagy bérelte a halásztanyákat, 1710-1712 között épített magának Pakson házat, amely a hatodik fennálló ház Paksban, a többi putri volt... a becsületes lakhelyek a török alatt elpusztultak... "J A németek betelepítése, illetve betelepülése Paksra 1721 előtt biztosra vehető. Bizonyos, hogy 1721-ben van már itt néhány német család. Schmidt János Gerlingenben lévő iratai között, paksi evangélikusok történetét vázolva utalt arra, hogy 1718-ban pl. Györkönyben is van néhány német család, akik evangélikusok.

8 Schmidt megállapítását alátámasztják a római katolikus anyakönyvekben végzett kutatásaink. 1722-ben Justh, 1723-ban Hoffmann, 1725-ben Vogel, 1727-ben: Bérre, Krempl, Klein, Szammetl famíliák már itt vannak. További vizsgálódásaink a katolikus anyakönyvbejegyzett német evangélikusok Paksra érkezését folyamatosan szemléltetik. Mind a lutheránus, mind a katolikus németség a katolikus plébánia anyakönyvébe került feljegyzésre. Nem tekinthetünk egy adott esztendőt a németség letelepülésének idejéül, mert ez a folyamat évtizedeken át tartott.

9 A német betelepedés a magyar lakosság érkezésével egy időben történt. Érdekes, hogy a református anyakönyvekben előforduló magyar családok a katolikus anyakönyvekben is szerepelnek. így a Varga, Szűcs, Dudás, Barai, Szabó, Szebdy, Tury, Györei, Piros, Török stb.

10 Külön figyelnünk kell a „szláv" családokra, akik betelepedése az 1720as évektől az 1730-as évek végéig tartott. 1722-27-ben 30 szláv családot ismerünk. Minden bizonnyal szlovákok, nevükről ítélve ehhez nem fér kétség. Bizonyos, hogy nem katolikusok, mert mint fentebb említettük, vallásra tekintet nélkül a katolikus anyakönyvbe vezettek be mindenkit. Nevüket a katolikus anyakönyvből soroljuk fel: Peitsecky, Hrukovics, Vbrovszky, Csikovszky, Szlavinka, Kukucska, Dukovits, Lideczky, Valko, Hlaváts, Kamenszky, Zeliczky, Vodvatczky, Szloravitzky, Gyurkovits, Beladitczky,

11 Jamrik, Petras, Sztupka, Nigriny, Margó, Krbocska. Paks újból való betelepítése, az ezzel egy időben történő egyházi élet megindítása, s a betelepülők és betelepítettek származása és etnikai összetétele kérdéseire a legmegbízhatóbb választ az egyházi anyakönyveinek feldolgozása során szerezhettük, továbbá a Pécsi Egyházmegye eléggé gyakori vi7 Schmidt J.: „Halász-család: családi krónika". (Kéziratrészlet. GVKL m/9.) A szerző arra gondolt, hogy a Zádory, Ordasy, Vízvári, Magyarody, Dózsa, Szőny, Egyed, Ladányi, Vég, Gyömrei családok, akiknek halászhelyeik voltak a török alatt itt élő halászok, illetve halászattal foglalkozó nemesek voltak. Schmidt tanulmányozta a családi krónikát, 1920-as években a család birtokában volt, ebből készítette jegyzeteit. 8 Gerlingeni Városi Levéltár. Schmidt-hagyaték. (A paksi ág. hitv. ev. egyházközség története. Paks, 1947.13-14. p. kézirat.) 9 Paksi rk. anyakönyv. 1718-1727. MOL. Mikrofilmtár. 10 Uo. 11 Schmidt arra gondol, hogy e családok kihaltak vagy elvándoroltak Dél-Baranyába. Ez valószínűtlen, mert anyakönyvi kutatásaink nem támasztják alá. Valószínűleg Somogyba vándoroltak. (Krobocska, Martinecz, Dvorsky, Lideczky, Hlováts öt évvel később ott találhatók.) 156