Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

A század végi német többségű településen 1786-ban 106 evangélikus család 628 lelket jelentett. 1790. évi egyházi adatok szerint 116 lutheránus há­zaspár volt, amely 628 lelket számláló családot mutatott. A katolikus házas­párok száma 136, amely 941 lélek. Ez az utolsó évtized, amikor még a német protestánsok és a katolikus telepes jobbágycsaládok száma közelít egymás­hoz. A nagyobb számú megerősödése a katolikus németségnek a századfor­dulót követő évtizedekben következett be. Cikó A település újra benépesítését követően úgy látszik, hogy a döntően ka­tolikus népességű faluba lutheránus jobbágyok is kerülhettek. 1714-ben már magyarok és rácok lakják. 1717-ben hasonlóképpen. 1 1719-ben először Majoshoz, majd Kismányokhoz csatlakoztak a Schil­son báró tulajdonában lévő település evangélikus jobbágyai. 2 Brüsztle József arra is utalást tett, hogy az itt megtelepedett lutheránus jobbágyok imaházat építhettek és a katolikusokkal közösen használták a ha­ranglábat 1730-ban. Az ugyanekkor készült imaházban felváltva tartottak misét, illetve istentiszteletet a katolikusok és protestánsok. Azt is tudjuk, hogy tanítót alkalmaztak Faust Gáspár személyében. Schmidt szerint Beré­nyi püspök idején szorultak ki a protestáns németek Cikóról és különböző tolnai falvakba költöztek, annak ellenére, hogy a betelepüléstől - 1719-től ­békességben éltek a katolikus német jobbágyokkal. 3 A török után ide telepített rácok a németség betelepülését közvetlen megelőző esztendőben voltak elköltözőben a faluból. 1717-ben még négy rác családot összeírtak. 4 Az adószedői iratokat tanulmányozva láthatjuk, hogy a rácok közül többen a szomszédos Bonyhádra költöztek. 5 1720-ban egy adat szerint négy lutheránus német család költözött Cikóra. így valószínű, hogy ezek az első német telepesek a protestánsok voltak. Ezen feltételezésünket alátámasztja az 1720-as megyei összeírás is, amely szerint ugyancsak négy családot írtak össze. Ezek a következők: Michael Malchner, Andreas Folchner, Balthazar Kronei, Friedricus Peil. 6 Megerősíti azon állításainkat, hogy ők az első német protestáns telepesek, mivel a következő esztendők adóösszeírásában már nem szerepelnek Cikón, viszont a családneveket megtalálhatjuk Kismányokon, Majoson, Bonyhádon. 1 TMÖL Protocolla congregationum II. köt. 1714. 45. p. Uo. 1717. 2 Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek i. m. 535. p. Lásd még Brüsztle J.: i. m. II. köt. 400. p. 3 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. „Somogydöröcske részletes története." (Kézirat) 11. p. 4 TMÖL Ö 272. Domestica Conscriptio Inclity Comitatus Tolnensis pro Anno 1717. (Cikó). 5 Uo. Bonyhád. 6 TMÖL Ö 340. Conscriptio Regnicolaris. 1720. Cikó. 145

Next

/
Thumbnails
Contents