Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Válságos időszakban került a német lutheránus faluba a Sopronból származó Konrád Leopold Trieftrunk prédikátor. Tübingenben, majd Altdorfban végezte egyetemi tanulmányait.

26 A varsádi anyakönyvi bejegyzés szerint 1731. október 30-án iktatták be az itteni lutheránus német gyülekezet prédikátorává. Képzett lelkész lehetett, erre írásai utalnak.

27 A varsádi hívekkel azonban a megkötött szerződésben a szolgáltatások teljesítése körül keletkezett ellentétek miatt, azok nem teljesítését követően, összetűzésbe került.

28 Kölcsönös vádaskodással illették egymást a földesuraság előtt. Végül amikor a falu békéje teljesen felborult, Mercy elmozdította a prédikátort állásából és a lelkész Hartára távozott. Varsád nemzetiségi település életében is, a többi német faluhoz hasonlóan, jelentős szerepet vállaltak a prédikátorok. Ha számba vesszük őket, azt láthatjuk, hogy igen magas kultúrájú és nyugati egyetemeken tanult személyekről van szó. Nem véletlen, hogy Mercy minden támogatást megadott, s csak akkor lépett fel ellenük, ha valóban konfliktushelyzet alakult ki, és az már a gazdálkodást, a falu békéjét veszélyeztette. Mint más esetekben is láthattuk, a Mercyek különösen figyelemmel kísérték németekkel telepített falvaikban az egyházi élet alakulását. Telepítési szerződéseik és a 18. század éveiben majd később is újra szerkesztett szerződésekben gyakran kitérnek a vallásszabadság biztosítására, valamint arra is, hogy milyen szolgáltatásokkal tartoznak lelkigondozójuknak. 1723-ban személyesen intézkedett, hogy Jákob Friedrich Gaupp kerüljön Varsádra, aki a Württembergben lévő Biberachban született. Egykorú lelkész társaihoz hasonlóan a korban magas műveltségűnek számított. Biberachban, Tübingenben és Halléban végezte tanulmányait. Kistormáson találkozhatunk vele 1728ban, ahol négy-öt évig működhetett, s ahonnan Mercy gróf rendelkezésére 1733-ban Varsádon foglalta el a lelkészi hivatalát. 1739-ben a Tolna megyében is végigvonuló pestisjárványban halt meg, amely Varsádon nagyon sok áldozatot szedett.

29 A pestis megtizedelte a falu német lakosságát, a lelkész egész családjával áldozatul esett, gyermekei, felesége mind elhunytak mi26 Markusovszky Sámuel: A pozsonyi Lyceum története. Pozsony, 1896.70-71. p. A szerző utal arra, hogy Trieftrunk Dániel, aki a varsádi lelkész atyja vagy nagybátyja, szászországi származású, Bitterfeldben született. A varsádi rokon a tübingeni egyetemen „Soproniesis "-nek van feltüntetve és 1723 óta „Stipendiátus" és „nobilis", nemesember. 1726-ban a tübingeni egyetemről került az altdorfi egyetemre. Megjegyezték neve mellé az egyetem anyakönyvében, hogy 1731. november 30án, a Tolna megyei Varsádra ordináltatott. (Registerband zur Altdorfes Matrikel. S. 583. Anmerkung 3.) 27 Az egyetemen már két vitairatot adott ki 1727-ben: „Disputatio de hospitalitate", majd „Disputatio de virtutibus absolitis" címen. Megtalálhatók a Soproni Egyházkerületi Levéltárban. MEEL Sopron Ev. Gyülekezet L.l/g. 28 Hrabovszky György: Scrinium Antiquitatum XXI. k. (kézirat). Idézi Schmidt János: Szeniczei Bárány György... élete és munkássága 1682-1757. Paks. 1939. 29 A pestisre vonatkozóan lásd Bodosi Mihály: Dunántúli 18. századi pestisjárványok, különös tekintettel Somogyra. Somogy megye múltjából, 1993. Levéltári Évkönyv 24. szerk. Szili Ferenc. 96-98. p. 135