Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

desúr, s az ekkor végrehajtott elkülönözés révén rétet, legelőt, s Dőry a lelkészi javadalom felét biztosítja a tanítónak is.

19 Szárazd német jobbágysága az itt tanítódinasztiát alapított Hauser család vezetésével igen kemény küzdelmet folytatott iskolaügyéért. 1781 végén - a türelmi rendelet megjelenését követően - Szárazdnak nem volt még lutheránus tanítója, s így a gyermekeket katolikus tanító oktatta. Az 1776-ban elhunyt lutheránus tanító, Péter Háusertitokbm házaknál tanított. Fia Nikolaus Hauser konfliktusba került a szakadáti plébánossal, miután a gyülekezetnek megtiltották a nyilvános és a magán-istentiszteletek tartását, és imaházukat a vármegyével bezáratták. Ekkor „Hauser saját házában iskolát nyitott, mely egyúttal imatermül is szolgált. Sőt énekszóval halottakat is kikísért a temetőbe. "Hamarosan nyílt összeütközésre került sor a lutheránus lakosok és az egyházi joghatóságot képviselő katolikus plébánia között. A jellemző esetet egyházi források a következőképpen írták le: „...Egy alkalommal a szakadáti plébános tanítójával eljött Szárazára, hogy eltemessen egy elhunyt evangélikust. A falu asszonyai azonban rázendítettek a »Christus der ist mein Lében undSterben mein Gewinn« kezdetű lutheránus temetési énekre, nem engedve szóhoz jutni a plébánost és kántorát...az asszonyok kiénekelték a plébánost a faluból... "

20 Egy másik egykorú feljegyzés szerint „...Functio nélkül a tanítójával együtt távozni kellett a faluból... "ti. a plébánosnak és a tanítójának. A vármegye bebörtönözte Hauser tanítót, így akarta megakadályozni azt a népmozgalmat, amely a lutheránus tanító fellépése nyomán a vallásuk szabad gyakorlatának követelése miatt keletkezett. A helytartótanácshoz, sőt a bécsi császári udvarhoz a kérvényezésük azonban változatlanul tovább folytatódott. 1785. október 4-én a vármegye egy felterjesztéséből az látható, hogy részeredményeket értek is el.

21 Iskolaállítási kérelmükre, noha nem pártolta a megyei önkormányzat, a helytartótanács 1786. április 11-én küldött leiratában úgy határozott, hogy „vegyes iskola állítandó fel, s addig is a tanulmányi igazgatóval (Studiorum director) Győrbe levelezés folytatandó arra nézve, hogy az evangélikusok tanítója tarthat-e könyörgeseket és előimádkozásokat. Utasíttatott a vármegye, hogy várja meg a helytartótanácsi döntést." 1786. május 2-án, a szárazdiak újabb kérelmeire végre engedélyt nyertek, hogy „saját tanítójuk oktathassa a lutheránus szülők gyermekeit". Hozzájárultak „az előimádkozáshoz s a tanító a nagyobb ünnepeken könyörgeseket tarthat oly módon, hogy a bibliából felolvashat. Minden egyéb funkció továbbra is szigorúan tiltva van részükre, amit a vármegye éber őrködéssel köteles megakadályozni... "

22 19 MEEL 28.1804. ker. közgy. 34. pont. Dőry Ferenc részletes felsorolása Szárazd gyülekezete részére 1799-ben adott javadalmakról. 20 „...Tempore illó turbulento multa vaxationes per passus art"-jegyezte fel Theophil Bergmann lelkész az eseményekről. MEEL 28. Ker. kgy. ir. 1804. 21 MOL Helytartótanács ir. Religionis. 28427/1786. 22 MEEL 157. Szárazdi gyülekezet ir. c. Protocollumok. 129