Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

terhek mérséklését kérték és lehetőséget legelők bérlésére, mert az uraság az erdei legeltetést minden évszakban szigorúan megtiltotta. Ezen új kérelem sem járt eredménnyel. Az egyre növekvő terhek ellen az elköltözéssel igyekeztek védekezni. Szintén 1767-ben keletkezett Johan Georg Puschmann jobbágy panaszlevele, amelyet az előbbiekhez hasonlóan a „dicséretes Császári és Királyi Bizottság" válasz nélkül hagyott. A panaszból az derült ki, hogy Puschmann egy lutheránus jobbágynak adta el a házát, mert „...Murgán sem misét nem lehet hallgatni és gyermekét sem járathatja katolikus iskolába... ". A Csibrákon székelő provizor nem engedélyezte, hogy katolikusok lutheránus jobbágyoknak adjanak el birtokot, házat, s ingóságot, így megakadályozta, hogy a költözéssel Puschmann valamelyik másik, többségében katolikus településre vándoroljon.

14 A zömében lutheránus vallású, népességű településen elképzelhető, hogy a panasztévő vallási sérelmei is szerepet játszottak költözési szándékában, mint ahogy ez a protestáns migrációban is megfigyelhető, de Murgán a gyorsan növekvő terhek domináltak. Puschmann minden bizonnyal vallási sérelmeit azért hangsúlyozta, mert tanácsadói hatásos érvnek ítélték meg az uralkodónőnél az ilyen tartalmú panaszt. Valójában a murgai lutheránusság a türelmi rendelet megjelenéséig mostoha vallási viszonyok között élt. A telepítést követően plébániák iuris dictioja alatt működtek. Azon lutheránus többségű települések közé tartoztak, ahol gyermekeik tanítására még tanulatlan paraszt- vagy iparos foglalkozású tanítót sem alkalmazhattak. E helyzetnek jogilag a türelmi rendelet véget vetett, de a gyakorlatban 1786-ig nem valósult meg sem az önálló gyülekezeti élet, sem a tanító alkalmazása. A Jeszenszky uraság 1786-ban rendezte a lutheránus tanító javadalmazását. A részükre biztosított szántóföld mellett, „oskolakert" és káposztás kert is szerepel az „egyházkerületi hiványkönyv" bejegyzéseiben.

15 Schmidt szerint 1786-ban a murgai lutheránus német gyülekezet mint Kéty filiája - először választott tanítót, aki MichaelLaurervolt, és 1793ig tanított a murgai evangélikus iskolában. Bikácsi anyakönyv szerint Murgát megelőzően ott is tanított. Őt az ifi. MichaelLaurerkövetle a tanítói állásban (1793-1820). A falu lutheránusai 1792-ben kezdték meg templomuk építését. Mint ezt más lutheránus településnél is láthattuk, Murga is három-négy gyülekezettel fogott össze a templom építésének megvalósításánál. A lutheránus szolidaritás kézzelfogható korai példái. 1795 legvégén elkészült temp14

Uo. Puschmann a következőkkel indokolta költözési szándékát: „...Alázatosan megkértem az Ispán urat, hogy nekem szegény embernek ne állítson akadályt az eladásom elé, hogy ezzel keresztényi buzgalmamban egy igazi Istenházába mehessek, hol hitem szerint naponta hallgathatok szentmisét és gyermekeimet egy jó iskola mester ugyancsak keresztény hitben nevelheti fel. Legnagyobb fájdalmamra ezeket Murgán nem kaphatom meg..." GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kéziratok. „A Jeszenszky birtokon alakult murgai leányegyház története 1781-1848." IV. köt. 471-474. p. Továbbá V. köt. „Murgau" 385. p. 124