Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Több ízben „treufleissiger Schuldienr" szerepel az anyakönyvekben.

40 Felesége is valamilyen tanodái munkát végezhetett vagy az egyházközségben tevékenykedett, mert 1760-ban bekövetkezett halálakor a lelkész azt írta az anyakönyvbe, hogy „liebgewesen".

41 Gyermekei a kor szokásai szerint tanítói állást vállalhattak, mert az atyai házban már figyelemre méltó ismeretekre tettek szert. S az arák vagy a vejek között is nagyon sok tanító akadt vagy éppen lelkész. így Tolnában a német telepesfalvaknál megfigyelhetjük, hogy valóságos lelkész-, tanítódinasztiák alakultak ki a lutheránus egyházközségekben. Becker 1774. augusztus 10-én halt meg.

42 Valószínű 17 évesen az első betelepülőkkel került Tolna megye valamelyik német, Mercy telepítette lutheránus faluba. Miskey József lelkész a következőket jegyezte fel a halotti anyakönyvbe: „...Er hat mit einer liebenswürdigen Geduld im schulamte allhier gedienet 33 u. ein 1/2 Jahr." Laurenz Neusingerről, ki utóda volt, szinte semmit sem jegyeztek fel. Tormásra ismeretlen helyről költözött és itt házasodott, felesége Mária Elizabet Deckert volt.

43 Más összefüggésben említettük, hogy Tormáson az iskolaépületben, amelyet közvetlenül a betelepítésük után emeltek, egy ideig teljes körű egyházi szolgáltatásokat végeztek. így az iskola a falu szellemi életének is a központja volt egész addig, amíg az imaházukat felépíthették.

44 Majos Majospuszta az 1710-es években valószínű a Rákóczi-szabadságharc alatt néptelenedett el. 1717-ben nincsenek lakói.

1 Ahány szerző, annyi következtetés. Valószínűleg Irma Steinsch megállapítása után mentek a magyar szerzők is, aki 1715-re datálta a telepítés évét.

2 Egyházi névtáraink már pontosabb adatot közölnek, amikor 1720-ra teszik a betelepülés és a hesszeni német bevándorló evangélikusok egyházközségének megalapítását.

3 Sem 1718-ban, sem 1719-ben nem érkeztek ide telepesek. A hely több forrás szerint puszta és véglegesen 1720-ban került Kun Ferenc uraság tulajdonába. 1720-ban fejeződött be az adásvételi ügylet. 40 MOL Mikrofilmtár. Pécs egyházmegye anyakönyvek. Esküvői ak. Varsád-Tormás 1743. 41 Mol Mikrofilmtár. Pécs egyházmegye anyakönyvek. Tormás halotti ak. 1760. 42 Uo. 1774. Tormás halotti ak. 43 Uo. 1774. 44 Majd másfél évtizedig az anyakönyvi bejegyzések utalnak arra, hogy Tormáson keresztelnek, esketnek az iskolában. Uo. 1729-1743. 1 TMÖL 272 Domestica Conscriptio Inclity Comitatus Tolnensis pro Anno 1717. így téves Weidlein János (i. m.: 33-34. p.) azon utalása, hogy Majosra az első németek már 1715 előtt érkeztek. 2 Irma Steinsch: i. m. 48. p. Továbbá: DFFB. 1988. Nr. 47. Jhg. 14. F. 1. 4-7. p. 3 Pálfy József: A dunántúli Ágost. Hitvall. Evang. egyházkerület névtára. Pápa, 1853.62. p.: (Majos) „Keletkezett 1720-ban, anyává lett 1784-ben." Lásd továbbá Egyed i. m. 155-156. p. 106