Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

tot biztosított, a harangláb újjáépítését is közösen végezték, s a földesúr anyagi támogatásával közös vízelvezetési (talajvíz) munkálatokat végeztek az inkriminált határterületen is. Kristian Schneller prédikátor kihasználva összeköttetéseit, országosan gyűjtést végzett. Sopronból Auersperg grófnő 1 körmöci aranyat, a szentlőrinci (Sárszentlőrinc) német telepesek 700 kéve nádat, valamennyi tolnai német telepes község lutheránusai fát, építőanyagot és munkát(!) adtak az egyházi építkezéshez.

25 Új helyzet állott be Mercy gróf halálával 1767-ben. A lutheránus német falvak elvesztették legfőbb patrónusukat, aki egyedül képes volt több esetben is megakadályozni a Pécsi Egyházmegye protestánsellenes fellépéseit. Növelte a német telepesek helyzetének romlását, hogy Zombára a Dőry család kedvelt embere, Vörös Bálint plébános került, aki vallási kérdésekben nem sok türelmet tanúsított a német lutheránus közösségekkel szemben. 1783-ig működött Zombán.

26 Kinevezését követő esztendőben 1760. szeptember l-jén a Simontornyán tartott vármegyegyűlésen már panaszt emelt Felsőnána, Kölesd, Kistormás német falvak ellen. A vád a már korábban ismertetett helyzet: „...Köleseire 1769. január 26-án is a kistormási lelkész jár át prédikálni. Kölesd és Kistormás néhány száz lépésre van egymástól. A két helységnek csak egy közös paplaka van, a másikban pedig közös templom. A vármegye úgy határozott, hogy mielőtt az Őfelségéhez jelentés menne, egyházi személy jelenlétében vizsgáltassék meg az ellentmondásos és törvényellenes helyzet, majd jelentés tétessen a helytartótanácshoz...". A vizsgálatra egy szolgabírót és egyházi esküdtet küldenek ki 1771. június 10-én. A mucsi plébános jelenlétében történt meg a vizsgálat. Megállapították: „...hogy az utolsó kölesdi háztól az első tormási házig a távolság 770 lépés... ez a távolság a kötelező királyi úton érvényes... mert egyenes vonalban talán csak200 lépést tesz ki a távolság. Ilyen helyzetben miért van a tormásiak imaháza Kölesden és miért lakik mégis Tormáson a prédikátor?" Évtizedek óta makacsul ismétli e kifogást minden vizitáció és inkvizíció. A válasz is természetesen ugyanaz. Mercy a telepítés idején egy falut kívánt - éppen a kis távolság miatt - megszervezni. Ez a helyzet a két német telepesfaluban nem zavarta a vallási életükben a szolgáltatásokat. Mindkét falu ragaszkodott az 1724. évi, Mercy által létrehozott állapothoz. Bécsben igyekeztek eredményt elérni. Közös ágensük volt a császárvárosban Drózdy János személyében, aki több levelében ígérte meg, hogy elszántan harcol az eredeti állapot fenntartásáért, mert a vármegyének és a püspökségnek egyaránt csak az a célja, hogy Kistormást vagy Kölesdet megfosszák a szabad vallásgyakorlatuktól és a plébániák iuris dictiója alá vessék. Drózdy helyesen ítélte meg a kialakult ellentmondásos helyzetet. A helytartótanács javaslatára született uralkodói döntés értelmében a kölesdi 25 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Uo. Kéziratos másolatok. UI/1.224-225. p. 26 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. m/1, kéziratok és jegyzetek. 186-187. p. 103