Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

61. E települések nevét a megjelölt térképeken és a használt lexikonokon kívül a többi forrásban is hasztalan kerestük. Hübner nem emlékezik meg róluk, nyilván kisebb települések voltak a magyar határ közelében. 62. Fritz i. m. 35. o. 63. Uttendorf, Pallas, 1. köt. 494. o. utáni térképe. 64. Ritters Lexikon II. köt. 914. o. Spaichingen. - A helynév a korabeli lexikonban nem szerepel, de Kakasd első telepesei között találunk a sváb területen fekvő Speichingen-ből érkezett telepest (Lutz i. m. 35. o.) 65. Eimann i. m. 146. o. - A korabeli lexikon szerint Odernheim kis város Alsó-Pfalzban, Oppenheim és Alzei között. (Hübner i. m. 1559. o.) mint láttuk, Alzei-ből is érkezett telepes Tolnára. 66. Seekirchen, Pallas, 4. köt. 650. o. utáni térkép. Hübner kis helységnek írja le a salzburgi kerületben (2113. o.) - A kakasdi 1737-1751 közti anyakönyvekben a helynév nem szerepel. 67. Pallas, 4. köt. 650. o. utáni térkép. - (A korabeli lexikonban nincs.) 68. A Ritters Lexikon II. köt. 1261. o. szerint 3 Wiesbach is volt, egy Pfalzban, másik Felső-Bajorországban, a harmadik a Rajna provinciában. 69. A korabeli lexikonban egyik település nevét sem találtam, de van egy Holzingen nevű település ez időben a Közép-Frank területen Bajorországban. Talheim nevű település több is volt, Badenben, Bajorországban, Sváb területen, Hessen Nassau-ban stb. (Ritters Lexikon I. köt. 993. o., II. köt. 1025. o.) 70. Klingenthal, W, 18/19 H 2. - A korabeli lexikon szerint Klingenthal falu a cseh határon, lakói többnyire bányászok. (Hübner i. m. 1149. o.) 71. Riegel mezőváros és falu is volt ezen a néven Badenben (Ritters Lexikon II. köt. 686. o.) A korabeli lexikonban nem szerepel. 72. Liggering nevű helyet ismerünk Badenben (Ritters Lexikon, II. köt. 72. o.) - A korabeli lexikonban nem szerepel. A Lippe helynév (folyó és grófság) a westfáliai kerülethez kötődik. (Hübner i. m. 1253. o.) 73. Grossenhain, W, 16/17 I 4; - Itt említem meg, hogy a Széchényi-kézirattárban levő példányban Graffenhausen név szerepel. - A korabeli lexikonban Grossenhayn vagy Hain helynév alatt egy szász fejedelemséghez tartozó várost említ, amely nincs messze Drezdától. Három temploma volt és egy latin iskolája. Megemlíti fejlett iparát (elsősorban gyapjúfestéséről és textiliparáról volt híres. (Hübner i. m. 954. o.) Lor-t nem sikerült azonosítani. Talán valamelyik Lorch-ról tett említést a tolnai lakos? (Felső-Ausztriában, Würtenbergben és a Rajna-vidéken is volt ilyen nevű település. (Hübner i. m. 1275. o.) Hinczingen vagy Hilczingen, esetleg Hölczing Közép-Bajorország települése lehetett (Ritters Lexikon, I. köt. 993. o.) - Hölczing néven Alsó-Ausztriában találunk egy falut. (Uo.) 74. A korabeli lexikon Krailsheim vagy Crailsheim nevű városról és kastélyról tud, amely sváb földön feküdt. Ebben a városban híres porcelángyár is volt ekkor és több gyógyforrás (Gesundbrunnen). Hübner i. m. 599, 1168. o. 75. Bruchsal, W 13 B 2. - A korabeli lexikon kis városként említi a Salza partján, az ún. Pourheim-ban, a speyer püspökségben. Az itteni alapítványt odenheiminak nevezik, mert Odenheimből helyezték át ide. A speyeri püspök a mindenkori prépostja (Probst). Hübner i. m. 365. o. - Feltételezésünket alátámasztja, hogy a szomszédos Kakasdra is érkeztek Speyer földről telepesek. (Fritz i. m. 35. o.) 76. Ritters Lexikon, II. köt. 559. o. 77. Judenburg, W, 24/25 F 2. - A korabeli lexikon szerint Judenburg város, egy kastéllyal, kollégiummal, amely azelőtt a jezsuitáké volt, s ferences kolostorral Felső-Stájerországban, Graztól 14 mérföldnyire fekszik. (Hübner i. m. 1112. o.) 78. Karlsbad (Karlovy Vary) W, 18/19. H 2. - A korabeli lexikonban nem szerepel, de itt a helynév azonosítása nem lehet kétséges. 79. Carniola, KEA. 80. o. - Stein Laibachtól északra fekszik (Pallas, 10. köt. 164. o. utáni térkép.) - A korabeli lexikon 10 ilyen nevű települést említ, aligha kétséges, hogy itt a Dráva melletti, utóbb krajnai településről van szó. (Hübner i. m. 2209. o.) 80. Neustadt. Pallas. 4. köt. 650. o. utáni térkép. - Hübner több Neustadtot említ, de egyiknek ismertetése sem illik e cseh és szász határ közötti településre. 81. Szent Flórián nevű falu ma is van Ausztriában, stájer földön. Hübner lexikonában S. Flórián mezőváros, gazdag Ágoston-rendi kolostorral, Stayer és Linz között, (i. m. 2006. o.) 82. A betelepülések irányát a térképen férjem: Tóth János jelölte meg, és ugyancsak ő, mint földrajz szakos tanár volt segítségemre a helynevek azonosításában. A térképet Fonyódi Valéria készítette. 83. Fel kell figyelnünk a népességszámára! 1784-ben, II. József népesség-összeírásakor Tolna 54