Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

mondja magát (ő a helynevet Altshausen-nek diktálta), és megemlítette azt is, hogy mesterségét Würtzburgban sajátította el, ahonnan 23 esztendeje, tehát 1763-ban érkezett Tolnára. Nyilvánvalóan ugyanarról a helységről van szó, még ha nem is egy családhoz tartoztak, és nem is egy időben érkeztek Tolnára.

31 Az ácsmester egyik segédje (Martinus Prendl) ugyancsak a birodalomból: Szaugauból érkezett Tolnára 1782-ben. Ez a település (helyesen írva: Saulgau) Würtenberg tartománytól délre fekszik, a Duna közelében.

32 A másik segéd: Josephus Luple Galliából jött és Offendorf helységet jelöli meg szülőföldjeként. Ez nyilván Elzász területén fekvő falu volt, amely ma már nem azonosítható. A német helynév tovább élt, noha a terület már a 17. századtól Franciaországhoz tartozott. Az ácssegéd szüleivel 16 éve, vagyis 1770ben érkezett Tolnára, mesterségét már ebben a mezővárosban sajátította el. Egy Tolnán élő asztalos is e területről jött: Josephus Puchmüllernek hívták, s 15 esztendeje, 1771-ben érkezett ide édesanyjával. Mesterségét még a szülőföldjén sajátította el.

33 A harmadik ácssegéd az Impérium területéről költözött Tolnára, s származásának helyét, ahol mesterségét is tanulta: Pibernek jegyezték fel. Ez a dialektus szerint feltételezhetően Biber és azonos lehet Biberacchal, amely a mester szülőfalujának közelében feküdt. Nem közvetlenül Tolnára jött, a szomszédos Mözsről települt át ide 1785-ben.

34 A másik tolnai ácsmester: Jacobus Rész a birodalom Hersfeld helységéből érkezett már 40 éve, 1748-ban Tolnára. A felvétel idején már öreg, két fia dolgozik helyette, akik egyben segédei, legényei is. Ők már e haza fiai. Hersfeld feltételezhetően Messen tartományban feküdt, - tudjuk, hogy onnan érkeztek Tolnára telepesek.

35 Az építőipar másik ágának: a kőművesiparnak ugyancsak két mestere volt ekkor Tolnán. Ezeknek kilenc segédjét említi meg a leírás név szerint, akik legényként különböző helyen dolgoznak. Az első mester: Andreas Finisz a birodalom Prayzkan nevű helységéből származik, szüleivel fiúként érkezett Tolnára és Szekszárdon tanulta meg a mesterségét. A betelepülés évét nem közli, de feltételezhetően a telepesek első hullámával jött. A helységnév ma már nem azonosítható, nyilván itt is elhallásról, illetve a név eltorzulásáról van szó. A hangzás után Breisach am Rhein névre gondolhatunk, amely a Rajna-vidéken fekszik és onnan mások is érkeztek erre a vidékre.

36 Ezt vélem alátámaszthatónak azzal, hogy az egyik segédje (Müller) 19 éve, 1777-ben érkezett a birodalom Rajgepach nevű helységéből és Elzászban tanulta meg a mesterségét. Szülőföldje nyilván a Rajna mellett feküdt, a név eltorzulhatott, de onnan könnyen megközelíthette a szomszédos Elzászt, ahol mesterségét tanulta. A másik segéd a birodalom Vespach nevű helyét jelölte meg származási helyeként, ahonnan fiúként érkezett anyjával. Veszprémben tanulta meg a mesterséget, de nem jelzik, hogy mikor érkezett Tolnára. 40