Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Tolna vármegye agrárkultúrájának eszmei veszteségei a második világháború következtében • 83

munkabérhelyzetre tekintettel a megyei munkabér-megállapító bizottság módosította az előző évi munkabéreket; 10%-kal csökkentette a másodosztályúvá visszaminősített 31 községben a béreket. Nagy eredményt ez sem hozott. A mezőgazdasági termékek árát az iparcikkek árához mérten túl alacsonyan állapították meg, ezért a munkavállaló, aki terményben kapta járandóságát, igen csekély mennyiséggel rendelkezett, és élelmezése, életkörülményei szegényesek voltak, szinte tengette az életét. A munkaadó számára pedig még ezek az alacsony munkabérek is magasaknak bizonyultak, ez és más korlátozó tényezők (igaerő, műtrágya, vetőmag, termelési ismeretek hiánya) a termelést a külterjes gazdálkodás irányába terelték. Ez eleve visszalépést jelentett a háború előtti belterjesebb gazdálkodáshoz képest. Az agrárolló sújtotta a munkásokat és a birtokosokat egyaránt, gátolta a mezőgazdaság fejlődését; végső soron az ipar fellendítése érdekében hozott jövedelemkorlátozó intézkedések a falu erőforrásait szívták el. A birtokosok és a mezőgazdasági munkások termelőmunkája - közvetve - az ipar újjáépítését szolgálta. A megye életére, termelésére még a következő években is a telepítések nyomták rá bélyegüket. A németek kitelepítése folytatódott és újabb telepesmenekülthullám érte el Tolnát negyvenhét februárjában. A felvidéki magyarokat irányították hozzánk a kitelepítés folytán gazdátlanná vált német birtokokra. A kitelepítésükbe belenyugodni nem tudó és nem akaró németek a határról szivárogtak vissza és húzódtak meg ismerősöknél. Ezen a tavaszon a férfi- és női napszám 18-20 forint volt, de a svábok 7-8 forintért és élelemért álltak munkába. A kifizetett bérek még így is 10-20%-kal magasabbak voltak a megállapítottnál. Aratási idényben nem okozott gondot a munkaerő biztosítása, ki-ki igyekezett a következő évre valót megkeresni. A piaci árak gyors emelkedése miatt azonban a munkavállalók és az újgazdák is megélhetési gondokkal küzdöttek. Iq búza 250-300 forint, az élősúlyú sertés 10-14 forint volt kilogrammonként. Aki nem tudta aratáskor az évi kenyérgabona-szükségletét biztosítani, nagyon nehéz tél elé nézett.

19 A fenti gondokhoz a különösen aszályos időjárás okozta terméskiesés társult, nehezítve a megélhetést és a következő évi munkák előkészítését. A háborús károk, a földreform okozta struktúra- és üzemmódváltozás, a ki- és betelepítések okozta zavarok, az időjárás viszontagságai ellenére a mezőgazdasági munkanélküliek száma 500-600 főre csökkent, többnyire olyanok váltak azzá, akik nem vállaltak falujukon kívüli munkát. A mezőgazdasági munkáslétszám ekkor meghaladta a százezer főt. A hivatalosan megállapított és ténylegesen fizetett bérek között eltérés nem volt. Kivételt csak a svábok képeztek, ők alacsonyabb bérért és élelemért is hajlandók voltak dolgozni. Az eltelt három évben óriási változások, megrázkódtatások következtek be a megye életében; nemcsak a termelési és tulajdonviszonyok alakul95