Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

41. Eisenstein, Világatlasz 43 H1. - Ez esetben valóban csak találgathatunk. Hübner lexikonában az ezekhez legközelebb álló hangzású település Eibelstadt, Eifelstadt a Majna mellett fekvő mezőváros, amely jó boráról nevezetes. (Hübner i. m. 727. o.) 42. Rothweil, Világatlasz 45 G 8. - Felvetésünket talán azzal is alátámaszthatjuk, hogy a közel egy időben betelepült és a tolnai uradalom részét képező Kakasd faluban a 18. századi betelepüléseket mutató anyakönyvi bejegyzések szerint több család érkezett Rothwillen/ Svevia, vagyis a sváb földön fekvő Rothwillenből. (Johann Fritz: Kakasd. Langenau, 1979.) - Rotwill nem szerepel Hübner korabeli lexikonában, de Rothweil igen. Eszerint ez a Necker egyik magaslatán fekvő szabad birodalmi város volt, amely Würtemberg hercegséghez tartozott, 10 mérföldnyire Tübingentől. (Hübner i. m. 1953. o.) 43. Veiden, Világatlasz 45 K 8. - Ugyanakkor azonban arra is gondolhatunk, hogy a kakasdi betelepülők közül milyen sokan érkeztek olyan svábföldi településekről, amelyeknek -dingen volt a vége (Reidlingen, Multerdingen stb.) (Vö. Fritz i. m.) 44. Bingen, Világatlasz 45 F 7. - Ezt a feltevésünket támasztja alá a kortársnak számító Eimann is. (Vö. Johann Eimann: Der Deutsche Kolonist oder die deutsche Ansiedlung unter Kaiser Josef II. in den Jahren 1784 bis 1787 besonders in Königreich Ungarn in dem Batsches Komitat. Herausgegeben von Friedrich Lotz. München, 1965. (Az eredeti és első kiadás a Trattner nyomda által Pesten 1822-ben volt. Ez a kiadás a 144-156. lapig a bécsi Hofkammerarchivből származó kolonista listákat is tartalmaz. Bingent ld. 152. o.) 45. Vilshofen, Vilseck, Vilsbigung, Világatlasz, 45 J 7, K 8. Hübner lexikona szerint ezek a települések a Bajorországi Vils folyóhoz kötődnek (Hübner i. m. 2429. o.) 46. Pallas, 4. köt. 650. o. utáni térkép. Hübner Csehországban kis városnak és kastéfynakjelzi. (Hübner i. m. 1822. o.) 47. Pouch, W. 11 C 1. Hübner korabeli adatai szerint Pouch uradalom, kastély, falu és hivatal. A szász választófejedelemségi körzetbe tartozik. (Hübner i. m. 1731. o.) 48. Cham, W, 18/19H3.-A korabeli lexikon szerint Cham város és hivatal Csehország és Felső-Pfalz között, amely utóbbi bekebelezte és a bajor választófejedelemséghez tartozik. A Cham folyó mellett fekszik, ahol az a Regen folyóba ömlik. Határhelység, megerősített. (Hübner i. m. 482. o.) 49. Hübner i. m. 976. o. 50. Starnberg, W, 15 B 3. - A korabeli lexikon Stahrenberg formában három nevezetes helyet is említ, amelyek közül feltevésünkhöz a Bajorországban, a Wimsee mellett fekvő választófejedelmi kastélyhoz tartozó terület felel meg, ahol is a fejedelmi udvar gyakran rendezett vízi vadászatokat. (Hübner i. m. 2203. o.) 51. Hübner i. m. 2103. o. - Tafferner i. m. 1. köt. - A későbbi lexikonban szereplő Schwerzau is elképzelhető, amely szász földön feküdt. (Ritters Lexikon II. köt. 830. o.) 52. Stangerort nem szerepel a korabeli lexikonban, egy későbbiben viszont találunk Stangenroth formában két települést is: az egyik Bajorországban, Alsófrank területen volt, a másik Hessen Nassau-ban, Wiesbadennél. (Ritters Lexikon, II. köt. 929. o.) - Siegensdorfot Alsó-Bajorország területén tünteti fel ugyanez a lexikon, de Stajermarktban is volt ilyen nevű település (uo. II. köt. 869. o.) A korabeli lexikonban csak Siegen szerepel mint Nassauorániai város, a Sieg partján, 7 órányira Dillenburgtól. Vasmű és olvasztókemence volt benne. (Hübner i. m. 2146. o.) 53. Neukirchen, W, 11 B 3: Pallas, 1. köt. 494. o. utáni térkép (Alsó- és Felső-Ausztria.) Eimann i. m. 146. o. - A korabeli lexikon 3 Neukirch és 5 Neuenkirchen helynevet sorolt fel. (Hübner i. m. 1510. o.) 54. Iglau Morvaország területén feküdt, a mai Jihlava (KEA 188. o.) A korabeli lexikon szerint jól megépített és megerősített város az Igla folyó partján, a cseh határon. (Hübner i. m. 1077. o.) 55. Pallas 12. köt. 733. o. - A korabeli lexikonban csupán Moldau leírása szerepel. (Hübner i. m. 1425-1426. o.) 56. A korabeli lexikon egyik helységet sem említi. - Seilingen. ld. Ritters Lexikon, II. köt. 842. o. - Reden a Rajna provinciában feküdt (Uo. II. köt. 661. o.) 57. Altenau, W, 10 C 3. - Alzey Pfalzban volt, ld. Eimann i. m. 144., 152. o. - A korabeli lexikonban Altzey, Altzheim (Alzea) Alsó-Pfalz-i helység, síkságon fekszik gabona- és szőlőterülete. (Hübner i. m. 95.0.) 58. Schönberg, Pallas, 4. köt. 650. o. utáni térkép. - A korabeli lexikon 7 Schönberg nevű településről, helyről közöl adatokat, de egyik sem fekszik morvák által lakott területen. Feywaldot viszont úgy említi meg mint Sziléziában, Neuss hercegségben fekvő kis várost, a Lausitz határán. (Hübner i. m. 2077-2078. o., továbbá 844. o.) 59. Ivanec. Világatlasz, 40. D 1. 60. Svedisce, Világatlasz, 30 A 4. 53