Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

Josephus Fesper az Imperiumból jött, s Veledinge helységet nevezte meg szülőföldjeként. Csak találgathatjuk, hogy ennek a helységnek valami köze van Veldenhez, amely Münchentől északkeletre, Bajorország területén feküdt.

43 Mesterségét szülőföldjén tanulta és a vándorlás évei után, 15 évvel ezelőtt, 1771-ben érkezett Tolnára. A másik külföldről érkezett rotarius: Laurentius Khuster fiúként jött Tolnára szüleivel 37 éve, 1749-ben Pinge nevű helységből, az Impérium területéről. A helyi dialektust figyelembe véve ez Bingen lehetett, amely a Rajna mellett, Wiesbadentől délnyugatra, a pfalzi erdőtől északnyugatra fekszik.

44 Ez a kézműves is már Tolnán tanulta mesterségét. A város öt kovácsa közül kettő jött idegenből (kettő Tolna megyéből, egy pedig Veszprémből érkezett). Demetrius Mülner a birodalom Pilczhaim nevű helységéből származott, ott is tanulta meg a kovácsmesterséget, s 15 éve, vagyis 1771-ben telepedett le Tolnán. Nehéz ma már e település helyét meghatározni, de úgy vélem, bajor földön kell azt keresnünk, mert ott találhatók a Vilshafen, Vilseck, Vilsbigung nevű települések.

45 Az elhallás természetesnek tűnik. A másik külföldről jött kovács: Franciscus Parti cseh földről érkezett, Reichenberg helységből származik, mesterségét is ott tanulta. Egy éve szerelt le a Kinszki légiótól. Reichenberg Észak-Csehországban a német-cseh határon feküdt.

46 A kovács tehát nagyon messziről került Tolnára. A város öt lakatosmestere közül kettő érkezett külhonból. A másik három Szegedről és Győrből jött, illetve az egyik tolnai volt, de Budán tanulta meg a mesterségét. A bajor földről érkezett Krieg mesterről már szólottunk, amikor a feltételezhető „földijéről", az ácsmesterről beszéltünk. A másik lakatosmester Josephus Rencz Viesvendiből származik, de mesterségét Pucha civitas-ban tanulta meg. (A Széchényi-kézirattári példányban Bukha helynév szerepel!) Pucha feltehetően Pouch elírása, amely helység ma Bitterfeldtől keletre található. Feltételezhető, hogy megnevezett szülőhelye is szász földön volt.

47 Ez a mester a vándorlás évei után, 25 éve, 1761-ben telepedett le Tolnán. Itt kell megemlítenem, hogy ugyancsak ezt a szülőhelyet, de Vicsvendi formában említette meg Josephus Engler takácsmester, aki 23 éve, 1763-ban érkezett Tolnára feleségével együtt. Nincs névazonosság, tehát nem bizonyos, hogy rokonság volt közöttük. De bizonyos a kommunikáció a tolnaiak és a szülőföldön maradottak között, hiszen ugyanarról a helyről érkezettek már információk birtokában választották meg letelepedésük helyét. A városban ekkor nyolc asztalosmestert jegyeztek fel. Dávid Kopeterről, aki Alhausenből érkezett, már tettünk említést. Ugyanígy megemlékeztünk a Galliából, francia földről érkezett PuchmüUerről is. Rajtuk kívül még ketten: Andreas és Georgius Verber jöttek idegen földről. Georgius a bajorországi Pam nevű helységet említi születési helyeként, ahol mesterségét is megtanulta. Andreasnál a leírásban Kham a szülőföld helye, ugyancsak Bavariában. Ez a helység a Regen folyó partján fekvő Chammal lehet azonos, 42