Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

Josephus Kraift is másodlagosan települt 17 éve, 1769-ben Szekszárdról költözött át Tolnára. A harmadik kötélverő Keszthelyről érkezett. A mezővárosban ugyancsak három szíjgyártó talált ekkor megélhetést. Közülük az egyik Mosón megyéből jött, a másik kettő pedig idegen földről. Joannes Khiffer a birodalom Norstet nevű helyéről gyermekként érkezett Tolnára 34 évvel ezelőtt, tehát 1752-ben. Mesterségét már Tolnán tanulta. Ez a helynév némileg torzított formában (Nostet) felbukkan egy német vargánál, akit Joannes Pick-nek neveztek. Ő megemlíti, hogy ez a település Felső-Ausztriában található, 36 évvel ezelőtt, vagyis 1750-ben érkezett ez a család Tolnára, a mester akkor még gyermek volt, s a mesterségét már Tolnán tanulta. Nem egy családról van tehát szó, és a betelepülés éve sem azonos, az emlékezők szerint. A terület, ahonnan érkeztek, mégis biztosan FelsőAusztria vidéke. A másik szíjgyártó: Theodorus Schultz a Felső-Sziléziában fekvő Hocznplucz helységet nevezi meg szülőföldjeként. Itt tanulta mesterségét is. A Tolna megyei Hőgyészről települt át Tolnára 1783-ban. A helynév szóalakja is többszörös elhallást feltételez, nyilvánvalóan a Holz-zal, az erdőben gazdag Szilézia fáival kapcsolatos elnevezésről van itt szó. A négy esztergályos közül egy érkezett idegen földről. Joannes Majer Helvétia István nevű helységéből származik, de mesterségét már Tolnán tanulta. Apjával 33 éve, tehát 1753-ban érkezett Tolnára, gyermekként. Nyilván az ország nevét még meg tudta nevezni, de születésének helyneve már tévesen élt tovább emlékezetében. A három tolnai pék mindegyike idegen földről érkezett. A pékmesterek egyike: Josephus Elmer, Karintiából jött, Milstat-ot nevezi meg származási helyeként. Itt tanulta mesterségét is. Hübner lexikonában Milstádt, Mühlstádt formában Felső-Karintiában elhelyezkedő mezőváros, a Mühlstadti tó mellett. A19. század végi térképeken is szerepel.

29 A pékmester Budáról érkezett Tolnára 1778-ban. Josefus Pochman és Carolus Lauzekker egyaránt Bohoemiából, cseh földről jött. Az első Sanctjochemstall nevű helységből származott, amely nem azonosítható, nyilván kis falu lehetett, de mesterségét Budweisben sajátította el! Székesfehérvárról 1782-ben költözött át Tolnára. A másik cseh földről érkezett mester Kablicz-ből származott, amely a Budweistől délre fekvő Kapliz nevű településsel lehet azonos.

30 Ez a mester sem közvetlenül Tolnára érkezett, 1785-ben költözött csak át Szekszárdról. Az ácsmesterség - úgy tűnik - a német ajkúak foglalkozása volt ebben a mezővárosban. Két mester lakott ekkor itt és öt legény vagy segéd. Az egyik mester: Benedictus Riedl, a birodalomból: Althausenből érkezett Tolnára 1769-ben. Ezt ma már nehéz megtalálni, de az egyik lakatosmester, Laurentius Krigh ugyancsak Althausenből jött 33 esztendeje, tehát még előbb, 1753-ban, s megemlíti, hogy ez a hely Bajorországban (Bavaria) van. Az egyik asztalos pedig (Dávid Kapeter) ugyancsak e területről érkezettnek 39