Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

nan érkezett, s a budai céhbe tartozott. Nem közölte letelepülésének évét. Régi lakos lehetett azonban már Tolnán, az 1767. évi házassági anyakönyvben megtaláljuk ezt a nevet (Carolus Ketterer), s a házasságból hat gyermek született, a legidősebb fiú is Carolus volt.

19 A szobrász (sculptor) viszont Borussica Sziléziából jött, Lignitzben született. Ez a település a középkori Legnicával lehet azonos, amely Breszlau (Boroszló), a mai Wroclaw-val egy vonalban, attól nyugatra fekszik, Cseh- és Szászország között találjuk a 19. század végén, ma Lengyelország területén.

20 Nagyon messziről érkezett tehát ez a mester Tolnára. Másodlagosan települt, 10 éve, vagyis 1776-ban Pestről jött ide. Itt kell megjegyeznem azt, hogy a két világháború között, majd az után e dél-dunántúli területnek, az ún. Schwábische Türkei-nek betelepülését sok hazai és németországi történész dolgozta fel, részint anyakönyvi adatok alapján, részint a még élő nyelvjárások segítségével végzett nyelvészeti elemző munkával.

21 Ezek adatai segítenek az egyes torzult helynevek valószínűsítésében. De néha még ez sem segít. Számolnunk kell az idegen anyanyelvű adatfelvevők „elhullásával", az akkori és ottani nyelvjárások torzításaival, részint az eltelt idők névváltozásaival is. A városban megtelepült rézműves pl. tirolinak mondta magát, de az általa megjelölt Obsarn vagy Obszam helynév nem található a térképen és a lexikonokban sem, sőt még németesen sem hangzik. Itt tanulta mesterségét. Lehet, hogy rézlelőhely közelében élt? Nem Tolna az első „telephelye", a postakocsissá vált tolnai rézműves hívta át Szekszárdról, 1781-ben költözött át Tolnára (neve: Remigius Posch).

22 A kesztyűkészítő: Antonius Valér az Imperiumként emlegetett német-római császárság területéről érkezett, amint írták: Virzpurg-ból. Ez azt jelenti, hogy Würzburgban született és ott is tanulta meg a mesterségét. Ez a település a középkorban Frankónia területén feküdt.

23 A kortársak „Frank földről" érkezőknek, frankoknak nevezték az onnan jötteket. Ez a mester sem közvetlenül jött Tolnára, hanem Pécsváradról költözött át 1782-ben. A fésűkészítő idegen, cseh hangzású neve (Leonardus Vencl) ellenére már e haza fia, aki Budáról érkezett Tolnára. A két kelmefestő (tinctor) közül az egyik az Imperiumból származik, a másik (Rafael Iskum) e haza fia. E családi név már a legelső tolnai adóösszeírásokban szerepel. Nicolas Preller viszont Stifulderian nevű helységet diktálja be születési helyeként. Ez a név a térképeken nem található, de a baranyai és a somogyi 18. század eleji összeírások Observationes rovataiban gyakran előforduló helymegjelölés. Fulda helységből, amely a Benedek-rendi Apátság székhelye volt, s a fuldai kerületből tömegesen érkeztek Dél-Dunántúlra telepesek végig az egész 18. század folyamán.

24 S ez a mester, aki szülőföldjén tanulta meg mesterségét, a Baranya megyei Kéméndről költözött Tolnára 23 éve, vagyis 1763-ban. 37