Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Kőhegyi Mihály-Tóth Ágnes: Bodor György összefoglaló jelentése a Bonyhád környéki telepítésekről • 173

60. Ez az eljárás ellenkezett minden addig kiadott rendelkezéssel, s számos visszaélésre adott lehetőséget. Az orosz „control Commissiónak"is feltűnt ez, ezért szóbeli, majd írásbeli tájékoztatást kért Bodor Györgytől, aki ügyesen válaszolt: „A telepítéskora rendőrség ideiglenes őrizetbe vette a német fasiszták egy részét. Azért tette ezt, hogy a telepesek beköltözésekor az összeütközést és rendbontást megakadályozza. "OL. Földművelési Minisztérium telepítési osztálya ir. 50588/1945. (június 19.) Az irat keltezése arról árulkodik, hogy Bodor felfüggesztése után is hetekig tevékenykedett még. 61. A Tolna Megyei Levéltárban nincs nyomuk a „Bundos irattároknak". Havalóban előkerültek ilyenek, akkor elpusztításukkal nagy kár érte hazai németségünk történetét. 62. A Bauer József apátplébános által a belügyminiszterhez felterjesztett „A Bonyhádról elindult Hűség-mozgalom memoranduma" OL Népgondozó Hivatal ir. 7/1945. (április 29.) A memorandumot néhány nappal Bodor tevékenységének megkezdése után írta Bauer. Megismétli a felterjesztést 126/1945. május 23-án. Mindkettőt a főispánnak is elküldte. -TML FI 746/1945. - A nagyszékelyiek memoranduma OL Népgondozási Hivatal ir. 23 461/1945. (augusztus 25.) - Fehér István, 1982., Fehér István, 1983., Fehér István, 1984. 63. Hivatalosan is érkeztek ilyen panaszok az alispánhoz. A hőgyészi Nemzeti Bizottság 1945. június 30-án foglalkozott a székely telepesek dolgával: „ Tudomása van arról is az általános panaszok következtében, hogy egyes székely telepesek az éjszakát arra használják fel, hogy idegen házakba hatoljanak be és onnan, illetve azok istálló és óljaiból szarvasmarhákat hajtanak ki, sertéseket és birkákat visznek el... nem a részükre kijelölt földeken aratnak és kaszálnak, hanem a legtöbb esetben azokon, amelyeken hozzájuk legközelebb esnek és ezekről a terményeket is minden további nélkül hazahordják. Arról aztán, hogy az egész község tudomása szerint a munkának nem nagy barátjai, arról nem is beszélve." OL Népgondozó Hivatal ir. 49/1945. (július 3.) - Népgondozó Hivatal simontornyai járásának körzetvezetője kéri a jegyzőkönyvet augusztus 4-én, mert azt nem csatolták az iratokhoz. Ez persze képtelenség, mert maga a hőgyészi Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvi kivonata tartalmazza a panaszokat. Ez az időhúzás látszik az iratok keltezéséből is, hiszen egy hónapig fektették az aktát. Augusztus 31-ei kelettel azt írja a gyönki körzetvezető. „A feljelentésben a többi tárgyat feltártam a székelyek megbízottja előtt s kijelentette, hogy előfordulhatott, hogy valamelyik székelynek nem volt enni valója s kiment a földekre valami ennivalóért, de erről közvetlen tudomása nincsen. Általában a panasz nagy része csak a székelység ellen minden alapot nélkülöz." TML Népgondozó Hivatal, gyönki járási ir. 67/1945. 64. A völgységi járás Nemzeti Bizottságának panasza a székelyek ellen: „Semmiféle munkát nem végeznek, állataikat nem gondozzák, a volksbundisták házaiban talált ingóságokat eladogatják, a hatósági zár alatt lévő volksbundista házakat feltörik, éjjel-nappal, úton-útfélen kóborolnak egyik faluból a másikba, a járást csődbe viszik. A Népgondozó Hivatal megyei kirendeltségének vezetője - az előbbi jegyzetben szereplő ügyhöz hasonlóan cáfolta a vádakat. OL Népgondozó Hivatal ir. 23 813/1945. (szeptember 7.) A következő év nyarán a Földművelési Minisztérium Gonda Bélát a minisztérium országos biztosát küldi ki a minden bizonnyal továbbra is áramló panaszok kivizsgálására, aki igaznak találja a hiányos leltárokat és az ingóságok széthordását. Jelentését így folytatja: „A kitelepítés maga sem az igazságnak megfelelően történik. A kitelepítést végző bizottság vagy párt sok helyütt igen egyoldalúan működik, minekfolytán olyan egyén maradvissza az országban, akinek múltbeli magatartása miatt ki kellett volna települnie, viszont számos egyént telepítettek ki, akik az ellenállási mozgalomban részt vettek, vagy a magyarság melletti közelmúltbeli kiállásuk miatt vissza kellett volna maradniok, és ez utóbbiak csak azért kerültek kitelepítési listára, mert vagyonosok voltak. A völgységi járásban pl. a kitelepítést végző közegek a hatóságoktól bekérték azon sváb gazdáknak a jegyzékét, akiknekföldbirtoka a 20 holdat meghaladta és ebből készítették a kitelepítési pótlistát. Egyes sváb gazdákatlemondatják földjeikről, minek fejében ittmaradásukat biztosítják. Egyik pártnak célja, hogy Tolna vármegyében összefüggő székely telepet telepítsen... s e célja érdekében más betelepítőt meg nem tűrnek s törvénytelen eszközöktől sem riadnak vissza... A betelepült új gazdák körében a tulajdonjog tisztelete, a munkakészség és a fegyelem teljes hiánya tapasztalható."OL Földművelési Minisztérium Telepítési Osztálya iratai. 114 590/1946. (június 14.) 65. A szövetkezet alapszabálya OL Országos Földbirtokrendező Tanács ir. 50 588/1945. 66. Az Országos Földbirtokrendező Tanács a Bodor György által végrehajtott, úgynevezett völgységi telepítések vagyoni, pénzügyi vonatkozásainak részletes kivizsgálására és ellenőrzése céljából vizsgáló bizottság kiküldetését rendelte el. OL Népgondozói Hivatal ir. 26 217/1945. (október 17.) 67. A szlovák kérdésről. Bethlen Oszkár, 1946., Révai József, 1955., Schetmann, J. B. 1962., Zvara, Juró, 1965., Arató Endre, 1969., Komanovics József, 1973. 13 193