Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Kőhegyi Mihály-Tóth Ágnes: Bodor György összefoglaló jelentése a Bonyhád környéki telepítésekről • 173

Széthíresztelték azt is, hogy ez a nép rongyos, mint a cigány. Hogy a ruhájuk szakadozott, az igaz, hisz egyetlen egy éjszaka alatt menekítették el őket, s majdnem mindenük ott veszett. Nyolc hónapja vándorai voltak az országutaknak. Majd rendbehozzák a szövőszékeket, vetnek kendert, nyírnak gyapjút és megfoltozzák a rongyokat. Végeredményben ez a telepítés megmutatta, hogy a visszamaradt németek nem a telepesekkel, nem a magyarsággal, nem a demokrácia e nagy eredményével, hanem a földreform által érintett Bundusokkal vállalnak közösséget. Nincs okunk ezen meglepődni. Ha egy élő szervezet beteg részét kioperáljuk, a másik rész sajog. Ha egy hidrának levágjuk az egyik fejét, a másik sziszeg. Ez magától értetődik. Bizonyos azonban az is, hogy ha egyszer elhatároztuk és végrehajtottuk ezt az operációt, akkor vállalnunk kell annak következményeit is. Meg kell akadályoznunk, hogy a visszamaradtak magatartása magának az operációnak sikerét is veszélyeztesse. V. A telepesek szövetkezeti kezdeményezése Ismertetni kívánjuk a telepesek szövetkezeti kezdeményezését is. Minden községben megalakítottuk a földhözjuttatotakból a földreformrendelet szerint megalakítható községi földmívesszövetkezetet. A bundus traktorokat, cséplőgépeket, malmokat, kártolókat és egyéb ipari üzemeket ezek tulajdonába adjuk. E szövetkezetek kimondották, hogy ha a kiadandó miniszteri rendelet azt nem zárja ki, értékesítő, beszerzési, fogyasztási, sőt általános gazdasági szövetkezetté alakulnak. E szövetkezetek június 10-én Bonyhádon az erre kibérelt szövetkezeti székházban tömörültek és megalakították a Völgységi TelepesekKözponti Szövetkezetét.

65 Eközpontra feltétlenül szükség van. A községek legnagyobb részében nincs még megfelelő vezető s így irányításuk felügyeletük érdekeik egységes és központi képviselete elsőrendű érdekük. A központi szövetkezet fogj a a telepesekgazdasági tevékenységét irányítani és ez lesz az a hatalmas érdekvédelmi szerv, mely a visszamaradt lakosság éles versenyével szemben, a telepesek érdekeit nemcsak gazdasági, hanem társadalmi síkon is megvívja. Ezt a szövetkezetet szervesen be kell majd illeszteni az országos szövetkezeti hálózatba, melynek előkészítése tudomásom szerint most van folyamatban. A mi szövetkezetünk azonban már megvan. A cégbejegyzési kérelmet a törvényszékhez be is nyújtottuk. Ha az illetékes szervek a szükséges hitellel megsegítenek, reméljük a telepesekgazdasági ereje mármost, aratás után kezdődő gazdasági idényben is szervezetten jelentkezhetik. Hogy e kezdeményezésnek ott milyen jelentőséget tulajdonítanak, arra jellemzésül megemlítem, hogy értesüléseim szerint a visszamaradt németek máris megalakítottak egy ellenszövetkezetet. Állítólag 6 millió pengő az üzletrésztőkéjük. A mi üzletrésztőkénk mindössze 33 000 pengő, de mindennél nagyobb erőt ad, az a tény, hogy ez a szövetkezet valóban alulról épült, a nép akarta, a nép csinálta, a nép is fogja csinálni. Szelleme, emberei valóban altruisták. 184