Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Kőhegyi Mihály-Tóth Ágnes: Bodor György összefoglaló jelentése a Bonyhád környéki telepítésekről • 173

szerekkel és ruhaneművel Bútorfélét, háztartási felszereléseket, edényféléket azonban nem tudtak semmit magukkal hozni. "Javasolta, hogy a zár alá vett (zsidó?) bútorokból és felszerelésekből a pénzügyigazgatóság a legszüksége­sebb holmikat ossza ki a rászorulóknak. Megjegyezte még, hogy valameny­nyien a Bács-Bodrog vármegyei Fogadjisten községből menekültek. 18 Az emberáradat nőttön-nőtt. Október 10-én a megyei rendőrkapitány közli az alispánnal, hogy a Duna-Tisza közti terület is kiürítésre kerül. 19 Más­nap, a biztonság kedvéért megismétli azt. 20 Ezekben a napokban intézkedik a kiürítési kormánybiztos a német ajkú magyar állampolgárok és a német nemzetiségű dél-erdélyi menekült lakosság ügyében. 21 Azokat a hazai né­meteket, akik időközben német állampolgárok lettek, zárt vonatokon Né­metországba kellett szállítani. Románokat a határon nem volt szabad been­gedni. 22 A falvak néha három helyről is (alispán, főszolgabíró járási gazdasá­gi felügyelő) kaptak rendelkezést a „hátravonással" kapcsolatosan. 23 Októ­ber 18-án, a dunafbldvári szolgabíró távirati jelentése szerint, Bölcskén 34, Dunafbldváron 744 menekült volt. 24 Másnap a délvidéki székely telepesek részére felvevő területeket jelölt ki az alispán. 25 Ezekben a napokban érkez­tek az első székely menekültek Tolna területére. A menekültügyek intézését a kinevezett államtitkár nem győzte, ezért október 30-án a belügyminiszter helyi bizottságok alakítását rendelte el. Ve­zetője dr. Boronkai Károly menekült polgármester lett, tagjai egy számvevő­ségi tanácsos és egy szociális előadó. 26 E bizottság segítette az alispánt a me­nekültek ügyének intézésében. Megalakulását a megyében közhírré tették. 27 A lakosság megmozdult, hogy a menekültek sorsán segítsen. Pariban a szé­kely telepesek részére élelmiszereket gyűjtöttek azzal, hogy az ellenértéket az elöljáróság fogja megtéríteni. 28 Bonyhádon dobszó útján jelentették be az asszonyok által szervezett gyűjtést. 29 Az alispán utolsó intézkedéseinek egyi­ke a „Bácskából menekült székely telepesek elhelyezése"'volt. 30 A bajai Duna­híd szeptember 21-i lebombázása miatt csak kompon kelhettek át a menekü­lők. 31 Tetézte a nehézségeket, hogy a nap nagyobb részében a katonaság vet­te igénybe a kompot, s csak közben-közben szállítottak civileket. Sokszor a család gyerekeit és állatait átvitték, és csak napok múlva kerültek át a szülők, akik aztán az ártéri erdő és Bátaszék között keresték a családtagjaikat. A ne­hézségek láttán a menekülők zöme a dunafbldvári hídon keresztül igyeke­zett a Dunántúlra. 32 November 28-án a megye hivatalai beszüntették tevékenységüket és menekülni kezdtek. Tolna vármegye Hivatalos Lapja szeptember 28-án, a Tolna Megyei Újság szeptember 30-án jelent meg utoljára. 33 A front átvonu­lásáról és a következő hetek eseményeiről csak hézagosan és jobbára későb­bi visszaemlékezések alapján alkothatunk képet. Annyi bizonyos, hogy Ba­jára október 19-én érkeztek a szovjet előőrsök. 34 A Duna - Tolna megye ke­leti határa - ettől kezdve több mint egy hónapon át arcvonalat képezett a szovjet és a német hadsereg között. A németek szívósan védekeztek. Duna­földvárra támaszkodva a Duna-Tisza közén Solt-Dunaegyháza körzetében 175

Next

/
Thumbnails
Contents