Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Kőhegyi Mihály-Tóth Ágnes: Bodor György összefoglaló jelentése a Bonyhád környéki telepítésekről • 173

Kőhegyi Mihály-Tóth Ágnes BODOR GYÖRGY ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE A BONYHÁD KÖRNYÉKI TELEPÍTÉSEKRŐL (1945) Az I. világháború végén, a trianoni döntés értelmében, a Szerb-Horvát-Szlavón Királyság megkapta a baranyai háromszöget és Bácska nagy részét. Első dolga volt, hogy a számára hátrányos nemzetiségi összetételt megváltoztassa. 192 000 holdat sajátított ki, és a magyar többségi területeken telepítéssel egybekötött földbirtokreformot hajtott végre. Az így létrehozott, zárt dobrovoljác telepeket - a hozzájuk tartozó földterület együttesen 83 000 holdat tett ki - a magyar hatóságok közvetlenül a bevonulás után, 1941 áprilisában kiürítették és megkezdődött a székelyek betelepítése.

1 1944 őszén, a korábbi lakosság és Tito partizánjainak bosszújától félve, a székelyek (s velük együtt az idehelyezett magyar tisztviselők, csendőrök, rendőrök, valamint a svábok) pánikszerű menekülésbe kezdtek.

2 Valamennyi visszaemlékező megegyezik abban, hogy a felkészülésre mindössze néhány óra állott rendelkezésükre. Az 1944. augusztus végi, szeptember eleji politikai és harctéri események - a Vörös Hadsereg Iasinál áttöri a német-román állásokat, Románia és Bulgária hadat üzen Németországnak, a 2. Ukrán Front csapatai benyomulnak Dél-Erdélybe és a Székelyföldre - arra késztették a magyar kormányt, hogy komolyan foglalkozzék az ország hadszíntérré válásával, illetve annak következményeivel.

3 Úgy vélték, hogy a harci cselekmények csak ideig-óráig érinthetik hazánk területét, s az egész frontközelség múló dolog, amit meg lehet úszni a Tisza, majd a Duna vonala mögé való meneküléssel.

4 Ezért a kormány csak október 6-án adta ki a hadműveleti terület kiürítéséről szóló rendeletét, amit azonban a megyék alispánjai már előző nap kézhez kaptak.

5 Tolna megye alispánja még aznap intézkedett az erdélyi menekültek ellátmányának kifizetéséről és segélyezéséről.

6 Ugyanő adta ki szeptember 25-én a főszolgabíróknak és a jegyzőknek a kiürítési kormánybiztosság részletes rendelkezéseit, mely szerint a vezérkari főnök elrendelte Erdély, a Tiszántúl és az északkeleti országrész hadműveleti kiürítését.

7 A körültekintő rendelkezés - melynek végrehajtása természetesen nem ment zökkenő nélkül előírta, hogy a kijelölt felvevőhelyeken az előkészületeket azonnal meg kell tenni, hogy váratlan beérkezés esetén minden személy, szerv, anyag elhelyezhető legyen. „Máris több személyi szállítmány beérkezésével kell számolni Erdély területéről, ahol a hadműveletek alakulása a kiürítési mozzanatokat 173