Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)
Szitkovics Sándor: Fejezetek a Tolna megyei malmok történetéből • 145
malom teljesítőképességét csökkentették. A felszabadulás utáni első összesítettjelentés szerint az Esterházy-malom a napi 300 q helyett csak 150-200 q-t, a Vargha-malom a 120 q helyett csak 50 q-t tudott teljesíteni. Az Esterházy-malomnak 36, a Vargha-malomnak 6 munkása volt a jelentés időpontjában. 61 A Vargha-malomról már 1945. januárjából van hírünk: a községi elöljáróság helyzetjelentésében közli, hogy özv. Vargha Józsefné malma orosz őrlést végez, és így a közellátás szükségleteit kielégíteni nem tudja. 62 Márciusban azt jelenti az elöljáróság, hogy már nincs a katonaság által lefoglalva, 85%-os kiaknázás mellett 50 q napi teljesítménnyel dolgozik. 63 Az Esterházy-malom még szeptemberben is az orosz hadsereg ellátására őröl, ezt igazolja a járási főjegyző, a malom részére szén kiutalását kérő levelében. 64 JI A háború befejezése után még sokáig problémák vannak a közellátással. A községi tanács irataiból tudjuk, hogy 1945 elején Dombóvár lisztellátásának biztosítására Értényben, Szakcson, Kurdon vásároltak fel gabonát, amelyet a Vargha-malomba szállítottak. 65 1945-ben a búzatermés az 1941-43 közötti időszak átlagának egyharmadát érte el. 66 A gabona- és liszthiány a következő években sem szűnik. Az 1946 júniusban megjelent új gabonaforgalmi rendelet a kereskedelmi őrlésre kerülő gabonából búzánál 90%-os, rozsnál 85%-os lisztkiaknázást írt elő. 67 1947. januárban a közellátási miniszter a havi finomliszt-fejadagot 1,2 kg-ban állapította meg, a kenyérfejadagot napi 15, illetve 20 dkg-ban szabályozta. 68 A lisztalapfejadagot csak 1949. február 1jével emelték fel újra 2 kg-ra. 69 Ez a nehéz időszak a malmokra is kedvezőtlen hatással volt. A sok korlátozó intézkedés melletti nem volt túlságosan gazdaságos a malomüzem, az alacsony gabonatermés mellett a kapacitáskihasználás sem lehetett kedvező. A malmok egy része a szabálytalanságok útját járta: a korlátozott őrlés, a nagyon szűkre szabott liszt- és kenyérfejadagok mellett viszonylag jól jövedelmezett a,fekete őrlés"- amíg rajta nem kapták. A szabálytalanságok nagy része az engedély nélküli őrlésből, valamint a kiőrlési előírások be nem tartásából állt. A szabálytalanságon rajtakapott molnárokról szóló tudósítások egyre gyakoribbá váltak a sajtóban is. Kezdetben ezek a hangok szigorú büntetést követeltek, majd egyre több lett a malmok községesítését, államosítását hangoztató követelés. 70 A malmok községesítése mellett foglalt állást már 1946. szeptemberében a Tolna megyei Nemzeti Bizottság, 71 majd egy hét múlva a Szekszárd Városi Nemzeti Bizottság is. 72 A Kisgazdapárt megyei lapjában ezen állásfoglalásokkal egy időben Bognár József írt „Magántulajdon és a malmok"címmel hosszabb cikket a községesítési és államosítási követelések ellen. Mint írta: „Ha a bűnös molnárok miatt megszüntetnék a malmok területén a magántulajdont, legközelebb már az ipar, vagy kereskedelem különböző ágazatainak államosításáról kellene tárgyalnunk. " 73 A malmok elleni támadások - együtt a szabálytalankodó molnárok elleni eljárásokkal tovább folytatódtak. Megkezdődtek az államosítások is, bár először nem a malmokkal. A megyében elsőként a bonyhádi malmot vették állami tulaj152
