Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117

zösségek létrehozásáról. Szekszárdon Sántha Jenőné szervezte meg az első zenepedagógus munkacsoportot. Kodály pedagógiai munkásságának eredményeit az ő óriási nemzetközi tekintélyének is köszönhetjük. Zeneiskola-történeti visszatekintésünkben arra is választ kell keresnünk, hogy Szekszárdon miben mérhetők munkásságának jótékony hatásai. Az országban sorra létesülnek az ének-zenei általános iskolák és az állami zeneiskolák. Az első ének-zenei általános iskola Nemesszeginé Szentkirályi Mária nevéhez fűződik 1950-ben. Ő még az általános iskola keretein belül szorgalmazta a hangszeres oktatást. Ő is felismerte, hogy a vokális és az instrumentális zene csak egymás mellett, egymást kiegészítve válhat igazán hatékonnyá. Kodály és tanítványai tisztán látták, hogy a magyar zenekultúra soha sem épült olyan széles társadalmi alapra, mint amit a polgári fejlődésben szerencsésebb országok magukénak vallhatták. Már 1937-ben így írt erről: „Neveltünk zenei elitet... de elfelejtettünk közönséget nevelni hozzá. "Majd más helyen: „...a nemzet kultúráját három-négyezer ember képviseli.'* Nemcsak a zenei élet, hanem a zenepedagógia sem tekinthet vissza régi múltra. Voltak kimagasló alakjai zenepedagógiánknak, mint Liszt Ferenc és tanítványai, Kálmán György, Kovács Sándor, Varró Margit és mások. Egykét reprezentetív zeneoktatási intézményről is említést kell itt tenni. PL a Pest-Budai Hangászegylet 1836-ban alakult meg, melynek keretében az egyleti zeneiskola 1838-ban kapott engedélyt az indulásra, Mátray Gábor vezetése alatt. Ebből fejlődött a Nemzeti Conservatórium, létrejöttében Liszt is szerepet játszott, aki első magyarországi hangverseny-kőrútján három hangversenyének bevételét szánta erre a célra. 1846-ban újabb magyarországi útja alkalmával ismét a conservatórium javára koncertezett. Itt kell megemlíteni, hogy az alapítással kapcsolatos szöveget Szekszárdon vetette papírra, Augusz Antal fogalmazásával. A hangszeres oktatás 1850-ben Huber Károly (Hubay Jenő apja) közreműködésével kezdődött meg a hegedű szakon és fokozatosan bővült a többi hangszeres szakkal. Ez a Hangászegyleti Zenede vette fel a Nemzeti Zenede nevet 1867-ben és e néven működött 1949-ig. Sok évtizeden át volt az ország legpatinásabb zeneoktatási intézménye, olyanynyira, hogy az 1875-ben alakult zeneakadémiának is konkurenciát jelentett. Állami zene-konzervatóriummá 1949-ben szervezték át. Ettől kezdve Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolaként ismerjük ezt a hagyományokban leggazdagabb intézményünket. A fővárosban 1910 óta volt államilag támogatott alapfokú zeneoktatás, de nagyon szűk körben hatott. Egy 1935-ben végzett felmérés szerint csak 18 alacsony növendékszámú zeneiskola kapott közösségi támogatást az egész országban. Az engedéllyel működő magánzeneiskolákban, mint amilyen pl. Szekszárdon a Gráber Lajos zeneiskola is, még igen magas a tandíj. Zenei életünk mindig erőteljesen Budapest centrikus volt, a vidéki városokban egy zeneiskola a város kulturális életében meghatározójelentőségű. Kodály jelszava: legyen a zene mindenkié - azt a társadalmi igényt is kifejezi, hogy mindenkinek joga van a zenetanuláshoz. Tanít118