Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Tolna vármegye agrárkultúrájának eszmei veszteségei a második világháború következtében • 83

szakvélemények szerint 15-20 évre volt szükség. A mezőgazdaság intenzifikálása nagymértékben függ a földművesek általános és szakmai ismereteitől, gazdálkodási módjától és a felvevőpiactól. Az ország, a megye az ismert körülmények miatt ezeket a feltételeket nem tudta biztosítani. így a mezőgazdasági termelés szinte csak arra korlátozódott, hogy életben tartsa a föld művelőit és az ország lakosságát. Ami ezenfelül termett azt nem a felvevőpiacra, nem a tartalékra, hanem a jóvátételi szállításokra adta. Ez pedig nem sarkallta kellően a föld művelőit a több, a jobb termelésre. Összegzés A huszadik századi magyar történelem legizgalmasabb, legváltozatosabb és egyben legszebb szakasza a második világháborút követő néhány év. Legszebb és egyben legkeservesebb, mert az ország anyagi és lelki megpróbáltatásaitól szabadulva emberfeletti erővel és elszántsággal próbálta életét újrakezdeni. Ezek az évek sem voltak sokkal könnyebbek a korábbiaknál, de béke volt és remény egy szebb, boldogabb életre. Ez adott erőt az embereknek az újabb küzdelmekhez. Tolna vármegya agrármegye, ennélfogva a területén átvonuló háborús vihar egyik legfontosabb értékét pusztította; a termőföldet. Joggal állíthatjuk; az éltető „anyaföldet". Ezen a kis területen hat hónapon keresztül dúltak a harcok, majdnem ugyanannyi ideig, mint az ország egészén. Birtokstruktúrája változatos volt a két háború között. A mezőgazdasági terület 74,6%-án kisgazdaságok, míg 24,1%-án középbirtokok léteztek. A megye középső részén, különösen a völgységi járás területén, belterjes művelésű német gazdaságok voltak. A kisszámú és nem nagy kiterjedésű ún. nagybirtokon szintén fejlett gazdálkodást folytattak. Ezeknek a - magyarországi és megyei viszonylatban fejlett - gazdaságoknak a termelését tette tönkre és vetette vissza a háború. Ehhez társultak még a földreform, a telepítések és a jóvátételi szállítások által okozott veszteségek. Az anyagi természetű károkat valamivel könnyebb számszerű adatokkal kimutatni, ezt már több szakmunka megtette, de jóval bonyolultabb az eszmei, szellemi veszteségek összegyűjtése és kimutatása. Valójában ezt csak közvetett módon lehet bizonyítani. Erre tett kísérletet ez a dolgozat. Abból a meggyőződésből kiindulva, - hogy az emberi szaktudás és munkaerő a legnagyobb érték - gyűjtötte össze azokat a forrásokat és korabeli szakvéleményeket a dolgozat, amelyek alapján bemutatható, bizonyítható, hogy a megye lélekszámában bekövetkezett veszteségek és az ezzel kapcsolatos következmények visszavetették a mezőgazdasági kultúrát, illetve hosszú időre meggátolták egyenletes fejlődését. Az egyes tényezők összefonódása, egymást visszafogó, fékező hatása még inkább súlyosbította az emberveszteségből fakadó károkat. Ezért sem lehet számszerűsíteni az ilyen jellegű veszteségeit a gazdaságnak. 105