Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71

dött a rendőrség felülvizsgálata is. December közepén elbocsátották „..az ellenforradalmárokkal lepaktált rendőrtiszteket".

19 Azokról van szó, akiket 1956. október végén a rendőrkapitányságon alakított forradalmi tanácsba választott titkos szavazással, illetve sorshúzással az állomány. A korábban begyűjtött, de a megyei főügyész által vétlennek talált emberek ügyének felülvizsgálatára 1957 februárjában került sor. 1957. január végétől a megye politikai vezetése egyre türelmetlenebb hangot ütött meg. Elszánta magát arra, hogy a szűnni nem akaró sztrájkoknak, a munkástanácsok szembeállásának, a forradalmi emlékek ápolásának keményebb fellépéssel vessen véget. Az elhatározás csak úgy vált kivihetővé, ha a párt végleg elszakít minden közös szálat 1956 októberével. Az új irányvonal formálódását a megyei vezetők megnyilvánulásai pontosan jelzik. „Helytelen volt, hogy az elmúlt hónapokban voltak olyan elméletek, ami szerint a kommunistákat sztálinistákra és nem sztálinistákra osztották... Felül kell vizsgálnunk ezeket a döntéseket, s ezeket az elvtársakat megfelelő helyre kell helyeznünk..." - hangzott el egyik megyei rendezvényen.

80 Az az álláspont, amelyik eddig elismerte az 1956 októberében felkelt tömegek követeléseinek jogosságát, egyértelműen háttérbe szorult. A párt vezetőinek megnyilatkozásaiban ilyen kijelentéseket olvashatunk: „... szükség volt a szovjet segítségre és szükség van a proletárdiktatúrára... Vereség volt októberben és győzelem novemberben, amikor a munkáshatalmat megmentettük... Most nem a demokrácia, hanem a diktatúra az aktuálisabb a dialektikus egységből... Nekünk olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy az ellenforradalmárok reszkessenek. Ma még az a helyzet, hogy a mi elvtársainkfélnek... * Ezek már az ötvenes évek elejétől ismert osztályharcos mondatok. A kemény kéz politikája rövidesen Tolna megyében is éreztette hatását. Első lépésként leváltották a liberális magatartással vádolt megyei főügyészt. „... Olyan elvtárs vette kezébe az ellenforradalmárok ügyét, aki a párt politikáját érvényre tudja juttatni..." - olvashatjuk egy jelentésben.

82 A határozott fellépést a párt megyei vezetése nyilvánosan 1957. március 5-én jelentette be. Megyei aktívaülésen hangzott el, hogy „... Mi nagyon határozottak leszünk, ami azt jelenti, hogy ha valahol a tömeg a karhatalom, rendőrség felszólítására nem megy szét, akkor a figyelmeztetés, levegőbe lövés, gumiboton kívül más is következhet. Ha Csepelen annakidején a munkásokra nem lőnek rá a karhatalmisták, akkor újból országos sztrájkok lettek volna. Olyan időket élünk, amikor a legdurvább eszközökkel is fel kell lépni... Meg fogjuk ünnepelni március 15-ét, megkoszorúzzuk a Petőfi-szobrot, de nem a tömeggel, hanem a vezetők. *

3 Ezekben a napokban kezdődött el a munkásőrség szervezése, a karhatalmi erők megerősítése, mert a vezetés a MUK-tól tartott. 1957. március 17-én látogatott a megyébe Kossá István, aki nyilvános pártnapon szintén fenyegető hangot ütött meg: „... Az első hetekben agitáltunk, hogy a munkások legyenek szívesek dolgozni. Ezek a módszerek nem használtak, ezért statáriális eljárásokhoz, közbiztonsági őrizetbe vételhez, sor94