Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71

László Péter TOLNA MEGYE 1956-BAN Valami készül... 1956 tavasza természeti katasztrófával köszöntött Tolna megyére. A jeges árvíz a Duna melléki településeken mintegy kétezer családot tett hajléktalanná. Bogyiszlón 688, Tolnán 324, Bátán 228, Faddon 220, Madocsán 168, Sióagárdon 137 ház dőlt össze. Jelentős kár keletkezett a megye további 9 településén is. A jeges ár szinte leborotválta a Tolna megyei Duna-szakasz védelmét szolgáló töltést. Víz alá került több ezer hektár mezőgazdasági terület. Veszélybe került Gemenc értékes vadállománya. Az anyagi kár mellett az árvíznek emberi áldozata is volt.

1 A hajléktalanná vált családok a megyében széttelepítve éltek. Az újjáépítés - a jelentős társadalmi összefogás ellenére - akadozott, mert kevés volt az építőanyag és a szakember. A kialakult helyzet súlyosságát bizonyítja, hogy a kormányzat Erdei Ferenc miniszterhelyettest kormánybiztosként a megyébe küldte. Az árvíz sújtotta területeket az akkori állami és politikai vezetés számos képviselője - köztük Rákosi Mátyás is - megtekintette. A természeti katasztrófa csak fokozta azt az egyre romló közhangulatot, amely a megyét jellemezte. A lakosság úgy érezte, hogy ismét az a parasztellenes politika tért vissza, amelyet 1953 nyarán Nagy Imre elhibázottnak minősített. Nyugtalanította a lakosságot, hogy 1955 végétől ismét akadozott a kenyér- és húsellátás. A kenyeret szállító autókat a boltok előtt rendszeresen több száz fős tömeg várta. A parasztcsaládok a pénzükért sem kaphattak kenyeret, pedig a megtermelt gabonát 1955 nyarán a fejadaggal együtt elvitte a kötelező beszolgáltatás.

2 Visszaállították azt az 1953 előtt alkalmazott törvénysértő gyakorlatot, amely szerint első a beszolgáltatás, csak ezt követhette a fejadag. Amíg egy település nem teljesítette a beadási tervét, addig senki sem értékesíthette gabonáját. Az elszámoltatási bizottságok eljárása ellen tömegjelenetek játszódtak le megyeszerte. 1956. július 24-én Felsőnánán, Jókai Mihály 6 kh földön gazdálkodó 5 gyermekes embertől akarták elvinni a megtermelt gabonát. A feleség idegrohamot kapott, mert kenyér nélkül maradt a család. A több száz fős tiltakozó tömeget az államvédelmi hatóság emberei kergették szét. A törvénytelen eljárás ellen a járási pártbizottság is szót emelt, de eredménytelenül. A felsőnánaiak végső kétségbeesésükben a szekszárdi szovjet helyőrségre telefonáltak, panaszuk orvoslását remélve.

3 A megye falvaiban 1955 őszétől ismét elkezdődött a tagosítás. A sokszor indokolatlannak tűnő földcserék elkeserítették a parasztságot. Az érintettek ellenállása miatt a hatóságok csak erőszakos eszközök igénybevételével tudtak érvényt szerezni akaratuknak. A konfliktus azokon a települése71