Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71

di nyomdában. Nemcsak nagy példányszáma miatt érdemel figyelmet „A Tolna Megyei Forradalmi Ifjúság"felhívása. Az utcára kerülő sokféle követelésből talán ez a szórólap fejezi ki leginkább az akkori közhangulatot.

47 Mivel a nemzeti bizottságok létrehozását nem szabályozták részletes előírások, a megye településein nagyon eltérő módon keltek életre. Volt ahol küldöttek útján, másutt népgyűlés keretében választották meg a népképviselet helyi szervezetét. Az is előfordult, hogy az alkalomszerűen összegyűlt tömeg közfelkiáltással delegálta a testületbe a tagokat. A települések köztiszteletben álló polgárait jelölték a feladatra. Nem bizonyítható az sem, hogy általános kommunistaellenességről volt szó. A megye településeinek több mint a felében nemcsak beválasztották a testületbe, de vezetőnek is meghagyták a volt tanácselnököket. Nem tisztázódott egyértelműen a megválasztott nemzeti bizottságok szerepköre, funkciója. Szekszárdon - mint láttuk - a tanácsi testület helyébe lépett, annak feladatkörét vette át. A megye több településén viszont a régi nemzeti bizottsághoz hasonló koordinációs szerepkört szántak neki. Megjelentek a községi rendezvényeken a településen élő volt birtokosok, gazdatisztek, bérlőkjegyzők, csendőrök. A köztiszteletben állókat beválasztották a különböző bizottságokba, testületekbe. Másokat a népharag a kompromittálódott párttagokkal együtt eltávolította a rendezvényről. A tamási járásban az átrendeződés élére a Munkás-Paraszt-Katonatanács állt. A kommunisták részvételével működő szervezet tudatosan törekedett arra, hogy a nemzeti bizottságokba a koalíciós időszak ismert politikusai is bekerüljenek.

48 A megyei hatáskört ellátó nemzeti bizottság létrehozására több kísérlet történt. A Hazafias Népfront Tolna Megyei Elnöksége 1956. október 28-ra összehívta azt a tanácskozást, amelyen a megyei nemzeti bizottságot akarták megválasztani. A rossz hírközlési és közlekedési helyzet miatt azonban olyan sokan maradtak távol, hogy a választás elmaradt. Csak 8 tagú előkészítő bizottságot hoztak létre.

49 Az újabb megyei tanácskozás összehívását november 1-jére tervezték. A rossz postai, hírközlési helyzet miatt azonban ez a rendezvény is meghiúsult, mivel a megye községeivel nem tudtak érintkezésbe lépni. Az előkészítő bizottság sikertelen erőfeszítései miatt a megye irányítása bizonytalanná vált. A Szekszárdon október 30-án megalakult Városi Nemzeti Bizottság ezért felhatalmazta magát a megyei ügyek intézésére is. Jogkörének elismertetése nem ment zökkenők nélkül. A megyei tanácsnál megalakuló „Forradalmi Bizottság" ugyanis magának tartotta fenn azt a jogot, hogy az új megyei jogú testület létrehozásáig irányítsa a megyét. A „kettős hatalmat" október 31-én dr. Tóth Lajos szüntette meg. A Szekszárd Városi Nemzeti Bizottság küldöttségének élén megjelent a megyei tanácson és közölte, hogy... „... A Városi Nemzeti Bizottság az egyetlen demokratikusan választott bizottság a megyében... ezért ő gyakorolja az érdemi rendelkezésijogot a város, a járás és a megye felett. "

50 Dr. Tóth Lajos kijelentésével azért nem értettek 85