Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

A magyar kormány nevében a vallás- és közoktatásügyi államtitkár táviratban fejezte ki részvétét: „Éppen azok a tulajdonságok, az elvi hűség, egyenesség, bátorság, melyek benne olyan nagymértékben voltak, éppen ezeknek hiányát érezzük olyan fájdalmasan: Bassola Zoltán. "A pécsi tudományegyetem rektorától is érkezett részvéttávirat: „A német- és nyilasterror áldozata a Haza nagy mártírjainak sorába lépett, s emlékét kegyelettel megőrizzük mi is, mint minden igaz magyar ember: Krisztics Sándor." Az Országos Földhitelintézet nevében Szepessy Géza kondoleált: „Nem véletlen, hogy halála politikai dolgokkal következett be." A Gestapo által ugyancsak meghurcolt Gratz Gusztáv levelében a következőket olvashatjuk Perczel Béláról: „Az én szememben mindig a tisztajellemű, melegszívű, soha magának élő, és életét mindig nagy szempontok szerint irányító hazafi. Azok közé tartozott, akik a maguk meggyőződése és a maguk elvei mellett a legnehezebb körülmények között is mindig híven kitartottak. "

m A bonyhádi temetésről beszámoló Tolnamegyei Hírlap vezércikkben méltatta Perczel Béla érdemeit: „Talpig ember, akinek vesztét is az a vágy okozta, hogy a völgységijárást megmételyező volksbundista mákonyt elvonja a politikailag iskolázatlan tömegek elől. Puritán férfi, akit nem tévesztett meg a származás adta előjog, aki tudását, fényes állását sohasem igyekezett aprópénzre beváltani. "

m Végül megemlítünk két kudarcba fulladt kezdeményezést. 1946-ban a bonyhádi képviselő-testület, a Nemzeti Bizottság a nagyközség déli részén „Dr. Perczel Béla utcá

n-waX kívánta megörökíteni a mártírpolitikus emlékét, de másfél évtized múlva a községi tanács az utca nevét „korszerűsítette. 1947ben a képviselő-testület Perczel Béla érdemeire való tekintettel, miután „a nyilas idők mártyrhalottja lett, ezt elismerve, a Nemzeti Bizottság családjának 25 holdat adományozott. "

m Özvegy Perczel Béláné a betegségére és magas korára hivatkozva a földjuttatást nem vette igénybe (1950-ben, hatvanöt éves korában halt meg.) * A mártírokat aszerint szokás méltatni, hogy meggyőződésükért milyen üldöztetést és megpróbáltatást vállaltak, erkölcsi erejükkel és bátorságukkal hogyan tudtak szembenézni a rájuk váró halállal. Ha Perczel Béla életútját így vizsgálja a történelem ítélőszéke, akkor személyének helyet jelöl a Magyar Pantheonban. Perczel Béla 1946. októberi bonyhádi gyászszertartása a nevéhez fűződő Hűséggel a Hazához! mozgalom temetését is jelentette. A zászlóbontás 50. évfordulóján már méltóan emlékezhettünk a hűségesek helytállására. Perczel Béla 1942-ben, a mozgalom elindításakor azt mondotta: „A mozgalom becsületes képviselői önként vállalják a sorsközösségnek minden megalázását, keresztjét, s a végén osztozni fognak a sorsvállalás felemelő dicsőségében is. "

m Sajnos, negyvenöt éve késik a Jelemelő dicsőség". A hazai történetírásnak el kellene jutnia legalább a felemelő tárgyilagosságig. 65