Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

Perczel Béla internálása, halála és temetése (1944-1946) Az 1944. március 19-i német megszállás után a Hűséggel a Hazához! mozgalom néhány vezetőjét Mórágyon, Zsibriken, Kisdorogon, Dúzson stb. letartóztatták.

95 A kisdorogi Mayer József és Entz Ádám tragikus sorsát Tamás Menyhért Mérleges idő című kisregényének egy sváb szereplője így mondja el: „Szegény Mayer József, azt elérni övékposszu. Jozeferős, pátor emper volt, kazdakörben pofon ütni SS, amikor Ponyhádon húsz pengő pírság puntetni őt, negyvenet tenni az asztalra: szívesen fizet netyven, ha adni mék ety pofon.,. Pofon helyett ö kapni kolyót a feje, Hötyészen találni rá, pedukva kukoricaszár. "

96 A Hűségmozgalom elnökségét is utolérte a Gestapo bosszúja. Fehér István monográfiája szerint Perczel Bélát és Lehmann Istvánt májusban tartóztatták le.

97 A pontos dátumot Perczel Béla a naplójában rögzítette (a személyes feljegyzéseket tartalmazó kis füzetet a leánya, Bouquetné Perczel Ágnes őrzi). A valóság a következő: a nyilaspuccs után, 1944. október 19-én a bonyhádi kúriában két nyilas csendőr jelent meg elfogatási paranccsal. A Gestapo intézkedésére Perczel Bélát teherautón Pécsre szállították. Egy mecseki menedékházban őrizték, és állandó kihallgatásokkal zaklatták. A Gestapo tisztjei november 7-én még órákig vallatták, ezután szabadon bocsátották és hazaengedték. Két hét múlva, november 22-én újra megjelent Bonyhádon egy csendőr nyomozó, aki a nyilas Belügyminisztérium parancsára ismét letartóztatta Perczeit, s Pécsre szállította a rendőrségi fogdába. Másnap vonaton a budapesti toloncházba kísérték. Itt közös cellában volt Huber Pál lévai bankigazgatóval, Kopova István lévai szabómesterrel, Manro Ottó budapesti gépgyári felügyelővel, Skerlák (Skurlák?) Vladimír fővárosi ügyvéddel és Popoff Mihály görögkeleti püspökkel. A budapesti három napot követően november 27-én vonaton Komáromba vitték a rendőrségi fogdába. Másnap az internálótábornak használt komáromi Csillagerődbe költöztették, ahol egy hónapot töltött (november 28-december 28.). Sorstársa, Geöbel Károly a visszaemlékezésében írja: „Már az első percben, mikor a Csillag börtönbe egy este behozták Béla bácsit, megnyerte mindnyájunk szeretetét és tetszését finom, csendes viselkedésével. "

98 A kis napló lakonikus feljegyzései alapján pontosan nyomon követhetjük Perczel Béla meghurcoltatásának eseményeit. Gondosan vezetett névsor van a noteszben a vele együtt raboskodókról; feltünteti a sorstársak születési évét, foglalkozását és lakhelyét. A 83 politikai internált kisebb részben budapesti, a fele dunántúli (Berhida 9, Székesfehérvár 9, Komárom 7, Kisbér, Perlak, Kőszeg, Tata 2-2 fő), volt közöttük több felvidéki (Kassa, Érsekújvár, Galánta), sőt öt Magyarországon elfogott lengyel menekült is. Az internált csoport tagjai általában 40-60 évesek; a legidősebb a 72 éves székesfehérvári plébános, a legfiatalabb egy 19 éves joghallgató. Foglalkozás szempontjából volt közöttük több államigazgatási vezető tisztviselő, bíró, 62