Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

van besorozva, es igy bevonulásának nem tud eleget tenni, mert ismeretlen módon a német Wehrmacht tagja, és onnan haza kívánkozik. " 60 A levéltári adatok szerint 1941 novemberében harminckét ellenálló sporttanfolyamosnak - a magyar diplomáciai lépések hatására - sikerült az SS kiképző táborból hazatérnie a Völgységbe. A szerzett élményekről és az SS-táborok légköréről többen beszámoltak Gömbös Miklós bonyhádi gim­náziumi tanárnak. Elmondták, hogy akik a betörésüket és puhításukat szol­gáló lelki-fizikai terrort nem bírták, azok sírva aláírták az SS-esküt. Gömbös tanár a hallottakról levélben beszámolt Perczel Bélának: „A fiúk szörnyen el vannak keseredve Mühl és a Volksbund ellen... Átkozzák Mühlt, és a Volks­bundról tudni sem akarnak. " 61 1941 őszén tovább csökkent a Volksbund iránti buzgalom. A tagság egy része előtt megvilágosodott, hogy a Volksbund vezetőinek parancsuralmi stílusa nem tűr ellentmondást, militarista elkötelezettséget követel, és Hit­lerért egyre több áldozatot, sőt véráldozatot kell hozni. A lelkesedést már korábban lelohasztotta a hazatelepítés (értsd: a leigázott lengyel földre átte­lepítés) fel-felbukkanó gondolata. Most pedig a sporttanfolyamokból erő­szakos SS-toborzás lett. A szülők csak később tudták meg azt is, hogy az „ön­kéntes" belépés a német hadseregbe a magyar állampolgárság elvesztését vonja maga után. A Volksbund-propagandából kijózanodó svábok egy részét kétségbeej­tette a teljes kiszolgáltatottság, amelybe a Bárdossy-kormány némethűsége következtében kerültek. A Volksbunddal nyíltan szembeszállókat, a ma­gyarhű svábokat - a hitleristák szerinti „szakadárokat", az „árulókat"- azzal riogatták, hogy e térségből nem a németeket, hanem a magyarokat és a ve­lük cimborálókat fogják kitelepíteni a majdani afrikai német gyarmatokra. Még a kormánypárti Tolnamegyei Újság is aggódva írt a feszültségekről: „Nem lehet józan ésszel követelni - az államalkotó nép rovására - előjogokat és erőgyarapítást ahhoz, hogy erősítsük azokat az elkülönülő törekvéseket, amelyek a közelmúltban már nem is disszimilációs hajlamokat óhajtottak ki­elégíteni, hanem egyenesen a magyarokat óhajtják kitelepíteni ezeréves hazá­jukból." 62 Az országot egyre jobban Hitler mellé sodró eseménysorozat, de külö­nösen a Völgységben kialakult feszültség, a megfélemlített és kiszolgáltatott sváb szülők levelei, a személye felé áradó bizalom és a szűkebb baráti kör ösztönzése aktivizálta Perczel Bélát. Meggyőződött arról, hogy nem bízhat­ja másokra itt a Völgységben az ellenállás irányítását. A Hűséggel a Hazához! mozgalom programja (1942-1944) 1942. január 25-én Bonyhádon zászlót bontott a Hűséggel a Hazához! mozgalom. A február 15-én tartott rendezvényen pedig kiterjesztették 54

Next

/
Thumbnails
Contents