Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

gos, méltányos. Ily módon a legitimizmus olyan politikai irányzat, amely a fennálló jogrend és jogfolytonosság alapján áll. Az 1930-as években Gömbös miniszterelnök nyílt politikai törekvéseivel szemben a legitimizmus tehát a magyar jogrend védelmét jelentette a hitleri befolyás megakadályozására azaz a gazdaságilag és területileg önálló Magyarország fenntartását, a haza féltését az alávetettség egyre erősödő veszélyével szemben. A konzervativizmus az 1930-as években olyan politikai felfogás, amely a két - hitleri és sztálini - diktatúra részéről is veszélyeztetett Magyarországon a meglévő demokratikus intézmények megőrzését és a diktatúrák nyílt elutasítását hirdette. Ilyen értelemben Perczel Béla valóban a hagyományokhoz való ragaszkodást képviselte, de ez nem zárta ki a mérsékelt és fontolva haladást. „A konzervativizmus bizonyos mértékig pozitívan értékelendő abban az időben, amikor Európára mindjobban rávetült Hitler és a nemzetiszocializmus árnya " - írja Gosztonyi Péter.

26 Alig telt el három hónap, 1937. december közepén Perczel Béla lemondott a mandátumáról. Az érzékeny lelkületű embert újabb és újabb csalódások érték. Darányi miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter németországi látogatása 1937. november második felében azzal zárult, hogy kellő német nyomásra - Magyarország elvileg hozzájárult Hitler Ausztriát bekebelezni készülő terveihez. A Csehszlovákia ellen irányuló katonai akcióban pedig Magyarország is készül résztvenni. Vagyis a magyar külpolitika teljes mértékben támogatja Hitler agresszív terveinek a végrehajtását. Ez az elkötelezettség viszont a hazai szélsőjobboldali mozgalmak aktivitását fokozta. Darányi miniszterelnök hiába hangoztatta: „Hitler, Neurath, Göring Berlinben kifejezetten kijelentették, hogy őket a magyarországi kisebbség politikailag nem érdekli",

21 ám a Berlinből vezényelt Deutsche Kameradschaft magatartása nem ezt igazolta. Perczel a közéleti tisztaság védelmében belekeveredett egy kínos személyi ügybe. Tolna megye 1937 őszén új felsőházi tag választására készült. A megyei törvényhatósági bizottság a kisgazdapárti Kovács Sebestyén Endre helyett a kormánypárti Őrffy Imre, budapesti ügyvéd jelölését favorizálta. Őrffy 1922-35 között a szekszárdi választókerület országgyűlési képviselőjeként a megye életében hosszú idő óta jelentős szerepet játszott. Az 1935. évi képviselő-választáson váratlan vereséget szenvedett a kisgazdapárti szekszárdi ügyvédtől, Dulin Jenőtől. A mandátum nélkül maradt Őrffy Imrét elvbarátai most a felsőházba akarták bejuttatni. Ennek megakadályozására Perczel Béla - három kisgazdapárti megyei képviselővel együtt - körlevelet intézett a megyei törvényhatósági bizottság tagjaihoz Kovács Sebestyén Endre érdekében, és a közéleti tisztaságra hivatkozva Őrffy ellen foglalt állást. E levélen túlmenően is igen élénk agitációt fejtett ki érvei elfogadtatása érdekében. Nagyon elkedvetlenítette, amikor volt hívei sajnálkozva közölték vele: bár osztják álláspontját, de már elkötelezték magukat, és szavazatukkal kénytelenek Őrffyt támogatni. Perczel már a szavazás előtt is, meg a választás napján is kijelentette, hogy ha az általa alkalmatlan42