Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

Jegyzetek 1. Fejér György: Codex Diplomaticus 1829. II. 225-6. és 332-3. p. 2. Csánki: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. 614. 3. Árpádkori Uj Okmánytár VIII. 246. 4. Uo. IX. 239. 5. Hazai Oklevéltár 88. 6. Nagy Iván: Sopron vármegye oklevéltára II. 236. 7. Mackó György: A Perczel névről, Magyar Nyelvőr 81. évf. 1957. 3. szám 328. p. 8. Melich János a Magyar Nyelvben megjelent tanulmányában (II. évf. 54.) megfogalmazta: „Minden tulajdonnév köznyelvi használatú szóból ered". Csánki Dezső: Helynévcsaládok címmel írt cikket a Magyar Nyelvben (II. 386.). „A helynevek legnagyobb részének alapjaiegyszerű személynév. Olyan személyeknek a neve, akiknek az illető lakott hely alakulásában döntő szerepük van, de akiket személy szerint megismerni, megállapítani ma már szinte lehetetlen. " 9. Uo. mint a 7. jegyzet. 10. A bérc szó alakja ugyan már 1214-ben ismert. Ebből alakult ki a bök, szúr jelentésű börcöl (Vas megye), bércei (Zala, Pest megye). Ennek a szónak egy zöngétlen „p"hanggal ejtett változata is elképzelhető. 11. 1434. dec. 21-én Budán Zsigmond király utasította a budai káptalant, hogy tanúskodjék Hédervári Lőrinc nádornak és fiának, Imre macsói bánnak a Tolna megyei Thamasy és Debregezth vára, a Somogy megyei Wymar, a Pozsega megyei Posegauar, valamint az e várakhoz tartozó, az oklevélben név szerint felsorolt Tolna, Somogy, Veszprém, Pozsega, Valko megyei mezővárosok, falvak és valamennyi tartozékuk birtokába történő beiktatásánál. E birtokok valaha Thamasy-i Vajda fia: Henrik tulajdonában voltak s a nádorral és fiával kötött szerződés útján jutottak az utóbbi kezére. Ezen oklevél a budai káptalan 1445. január 31-i átírásában található meg: OL. DL. 90 975. 12. Tolna Megyei Levéltár Perczel-család iratai (továbbiakban: TML P. cs.) 1/1. Oklevelek 1582. és 1593-as oklevél eredetben. 13. Uo. 1697. máj. 27-én kelt oklevél. 14. Uo. 1717. jan. 13-án kibocsátott oklevél. 15. TML. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1727. (továbbiakban: Kjkv). 16. TML. Kjkv. 1735. 17. TML. P. cs. 1/1. (1745. jún. 15.) 18. TML. P. cs. 11/91. Életképe megjelent: Dr. Dobos Gyula „A jelen örömeiért a jövendőről ne feledkezzetek!" Tolna Megyei Népújság 1989. júl. 22. 4. p. 19. TML. P. cs. 11/79. 20. TML. Kjkv. 1839., 1841. 21. Baranya Megyei Levéltár Kjkv. 1847. okt. 11. 22. TML. P. cs. 11/79. 23. OL. N. 70. Diaeta anni 1848-1849. Fasc. 2. A. N°-34. a. 24. OL. N. 70. Diaeta anni 1848-1849. Fasc. 3. B. N°-2. 25. TML. P. cs. iratai 11/79. 4/a. 26. Tanulmányok Tolna megye történetéből I.k. Szekszárd 1968. Dr. Horváth Árpád: A Tolna megyei szabadságharcosok nyomában 100. p. 27. TML. Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból (gépelt kézirat 61. p.). 28. TML. P. cs. iratai 11/79. (másolat). 29. Uo. mint a 27. 30. TML. P. cs. iratai 11/79. 4. (eredeti) 31. Közlöny 1849. ápr. 7. 73. szám. 32. TML. P. cs. iratai 11/79. 33. TML. P. cs. iratai II/79-ből Perczel Mór nyílt parancsa aláírással és pecséttel. Ezt követően a 3-4. oldalon részletes utasítással látta el Miklóst, meghatározva az aktuális teendőket. 34. TML. P. cs. iratai 11/79. E levélből kiderül, hogy Déssy, megunva az aradi tétlenséget, azért fordult Miklóshoz, hogy vegye maga mellé. 30