Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

Davenportban 20 hold földet vásárolt a város határától negyed mér­földre, 40 dollárért. Házat épített a város szélén, nem messze a földtől. Lovat és szekeret vásárolt. Feleségével pénzüket beleölték az új otthonukba, így az összes munkát maguknak kellett végezniük, hiszen cselédre nem maradt pénzük. Mint kiderült a gyakran betegeskedő Minának a házimunka is ne­héz diónak bizonyult. 60 Nem a gazdálkodási sikerek, hanem a környék fejlődése segítette Per­czel Miklóst jelentősebb jövedelemhez. Davenport a megépített vasút és a Mississippin gőzkomppal történő átkelési lehetőség miatt, fontos központtá vált, amely vonzotta a vállalkozók és munkát keresők ezreit. A föld ára gyor­san emelkedett, ugyanakkor az 1,75 dollár napszámbér a kisfarmereknek már megfizethetetlenné nőtt. Mindezek mellett Minát olthatatlan honvágy gyötörte. Ekkor úgy döntöttek visszatérnek Európába. Az elhatározást segí­tette az a remény, amelyet a krími háború élesztett a hontalanokban. Nagy haszonnal váltak meg farmjuktól, hiszen a mindössze 40 dollárért vásárolt birtokot holdanként 100-ért adták el. 1854. június 2-án Mórnak írja Brüsszel­be; a honvágy annyira elhatalmasodott rajtuk, hogy meg sem várják a Bony­hádról Washingtonba irányított két láda ezüstnemű érkezését, hanem a le­gelső hajóval útra kelnek Liverpoolba: „Amerikában nem találkoztunk azzal a családias érzéssel, amelyet odahaza megszoktunk. Egyedül Mészáros tábor­nokot sajnáljuk itthagyni. "Június 13-án már azt tudatja, hogy Southampton­ba érkeznek és Jersey szigetén akarnak letelepedni. A hazulról kapott 4000 Ft értékű ezüstöt annyira megdézsmálták, hogy jó ha 1300-at kapnak érte. 61 Pénzük egy részét lekötötték Amerikában kamatra és 800 dollárral kel­tek útra. 1854 szeptemberétől éltek a Jersey szigeti Gronwillben. Mórral együtt bérelt földön gazdálkodtak. Ez a sziget a magyar emigráció egyik gyü­lekezőhelyének számított, hiszen Perczel Miklós érkezésekor bátyján kívül itt tartózkodott Teleki Sándor, Orbán Balázs, Thaly Zsigmond, Beöthy Ödön és még számos magyar. Mellettük itt élt mintegy ötven francia és né­hány olasz, akik III. Napóleon önkénye elől menekültek erre a kis vulkán­szigetre. A La Manche-csatorna szigetén, nem messze a francia partoktól él­ték színes mindennapjaikat az angol hajóágyúk védelmében. 62 A magyar emigránsok egy része, így a Perczelek is visszavonultabban éltek mint a franciák. Victor Hugó, Alexandre Dumas körül egész udvartar­tás alakult ki. Victor Hugó két házat is fenntartott; egyikben a felesége, má­sikban a szeretője volt a ház asszonya. Az előzőben az unalom, az utóbbi­ban a tivornyázás, mulatozás volt az uralkodó. 63 Perczel Miklósnak hazai és külföldi összeköttetései révén sikerült elér­nie, hogy felesége, Latinovits Hermina hazalátogató útlevelet kapjon. Ez ko­moly eredménynek számított, hiszen Magyarországról 1850-ben történt tá­vozásakor Haynau egy okmányt íratott alá vele, amelyben vállalta, hogy töb­bé nem térhet vissza hazájába. Miklós elkísérte feleségét Párizsig, aki onnan vonattal utazott haza. E látogatás három hónapig tartott, de Minát visszatér­tekor, a honvágy még jobban gyötörte, mint hazautazása előtt. Ennek látha­23

Next

/
Thumbnails
Contents