Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Nagy Károlytól: Gróf Széchenyi István mint nyilvános személy (public caracter) - forrásközlés • 157

Az ily példányokból a' természet ki üzi lassan lassan azon emberi érzelmeket is, melfyek képezik tulajdonkép a halandó lehető boldogságát, alapítják üdvössé­gétföldi uta közt, épen a' lélek és sziv rengéseire épitve, különben megfoghatlan len­ne miként mondhatja Széchenyi hogy Kossuthnak a'börtönben mi baja sem, ha­nem jó dolga volt: miként mondhatja Bezerédjnek, hogy könnyen beszélhet mert nincs gyermeke, és éppen akkor mondja, midőn ezen tiszta lélek éltének egyetlen gyönyörét halál által veszté!! Borzasztó tévedése a' szegény embernek. Violens 4i cikkelyekben támadja meg Sziéchenyi] Vesselényit - kit barátjá­nak nevez -jacobinus és terroristának bélyegezvén hazafiúi törekvését kárhoz­tatván, hazai veszély kutforrásának nevezé és melly időszakban?Mikor a'va­lóságos terrorismusi osztrák politicának ezen egyik áldozatja kettős halállal küzd, távol a' hazától, több évi szenvedéseit vetvén azon időszak közé, mellyet iSz[échenyi] bonczol Egy kis baráti vonást ide. Művészileg és erkölcsileg kivé­gezvén Vesselényit tollával, felszólítja őt Sziéchenyi] hogy megvakulván házá­hoz jöjjön lakni s ő ötét vállain fogja hordozni és testvérileg ápolni. Hesselényi] elvesztette világát, tehát az ember legbecsesb érzékét, ezen kivül testi fájdalmak ágyba vetették a férfiút egy nyomorult korcsma piszkos szobájában, ugyan azon városban, melly ben Széchenyi] keleti pompával nyugoti kényelemmel el­látva él. Házához vette? Vállain hordozta?Ápolgatta? Nem. Hozzá ment tán részvétét nyilvánítván, mellyet egy ember sem tagadhat meg a' másiktól? Vigasztalta tán a barátot nemes szívű társalgása által? 0 ezt mind nem. Pén­zét kérette tőle vissza, mellyet neki egy időben kölcsönözött. Szegény, szegény ember! És neki voltfentartva azon pecsétlen jellemet, azon mocsoktalan tiszta lel­ket, Deákot megtámadni, lehurczolni, kit még a'kormány fizetettfirkálói is kí­méltek az országban és az országon kivül? És miért? Mert Deák a hazai ipar mellett nyilatkozott! Szánakodást gerjesztő nyomorúság! Lehet e' csodálni miként távozik az illy boldogtalan teremtéstől minden­ki, miként nem lesz képes csak egy érző lelket, egy hazáért verő szivet is magáé­nak nevezni. A dolgoknak igy kellett jönniök. És a' függetlende, az elszigetelés, természetesen magyarázhatók. Széchenyi] szójárása a haza, fajunk és vérünk. A priori" is fellehet a magyarról tenni, hogy polgári törekvése természeti irányban marad a nélkül, hogy szükség lenne a szünetleni hangos kérkedések és protestatiokra, mellyek végre gyanússá válnak; legalább van még - hála a' magyarok istenének - elég hazafi, kinek tiszta nemzeti de csendes munkássága, örömmel nélkülözi a' ­dobszót. A' mint gr. Sziéchenyi] barátjait, nem barátjait, véleményeikkel és tö­rekvési irányokkal együtt en masse AS kárhoztatta és megtámadta, plausibilis 46 okul szolgált a' hazaszeretet lármás egy szerelem már magában. 0 gyakran el­beszélé miként oldozza őfel nem csak barátait és a' hazafiakat a' haza ked­véért, de még emberi érzelmeit is megtagadja. Ez igen szép ha sikert hoz; a Bru­tusok minden időben bámulást okozandanak, csakhogy szükséges valamelly nagyszerű dolog, hazai, nemzeti; szükséges valamelly valóságos eredmény tár­sasági, szellemi, értelmi, erkölcsi vagy anyagi tekintetben; szükséges a'dolgok 164

Next

/
Thumbnails
Contents