Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Nagy Károlytól: Gróf Széchenyi István mint nyilvános személy (public caracter) - forrásközlés • 157

Hol a' szilárd jellem mellett mély meggyőződés nempárosul a'jó nevelés és értelmi kifejlés alapján, ott csak ephemer 11 tünemény lobbanhat fel, a' fellobbanás olyan, mint a'posvány vizekből kibukkanó bolygó tüz, mindenkor kellemetlen bűzt hagy maga után. - Azért is Gr. Széchenyi őszes és egyetemes üzlete abból állott, hogy véletlen szabadalmait, mellyekbe bészületett, kénye kedve szerint használja és gyakorolja utón útfélen mindenki át ellen­ben v[agy] ellen kit illethet. Az Isten kegyelmének, vagy isteni jognak miniaturja, mellyet csinossan lehet kihozni, észrevenni, egyénünk beszédeiből és irataiból. Szel­lemi vagy erkölcsifelsőbbséget ő urfisága soha sem ismert el, kár is volna hiszen tán jog alap nélkül a' lélek halhatatlansága is dugába dől, nem de? Széchenyifellépése- a'Színpadon - azon időszakban történt, melyben a Ma­gyaregész szívből meg unta már azon osztrák systhemát, mely az exploitatio 1 * elve szerint csak arat, csak kaszál, csak szedi a'gyümölcsöt, de egy batkát sem gondol vele ki szánt, vet és ültet? a Nemzet és mondhatni az ország összes lakosi szerettek volna valahára már egyszer kormányoztattni, mint bár mely más Európai társaság; szerették volna nyomát látni valamely felsőbb intézkedésnek, valamely ideának. Hol idea nincs, ott intézkedést hiába vár az ember. Nyugtalanság lepte el az ország lakósit, és mozgási vágy keletkezett, ki mozdítandó a Nemzeti testet azon csak ra­gadós sárból, melybe taszította őt az osztrák bölcsesség. Az ily állapotban csak a' meglevőnek - mely meglevő itt negatív fogalom, mert egyenlő semmivel - változtatá­saforog az eszmék előtt, bármely legyen az ujabb állapot, és a 'társasága kész az im­pulsusokfelfogására; ha ily állapotban valamely társaság derék és szilárdjellemek­re talál, óriási léptekkel fejlődik boldogsága irányában, holott ha a'kész anyagot, ügyetlen kacsocskák gyáva mintákba gyúrják, a' szegény nép és Nemzet csak sírva néz elvesztett Menyországa után. Ki hazánk akkori állapotát, lakossinak lelkületét, minden jobb kifejlésrei készségét ismeri, és látta, épen nem csudálkozik miként fogadtatott Széchenyi az egész népesség által nyilt karokkal mint Messiás, mint Megváltó. Ekkor Széchenyinek sem ellenei sem irigyei nem voltak, népszerűbb ember az ország­ban az osztrák pálcza alatt még nem volt. A Nemzet vagy Nép ily dispositiója 20 közt vagy által lesznek Bolivár, vagy Wa­sington, Santa Anna vagyDr. Francia, Cromwell 21 vagy Napóleonok. Mi lett Széche­nyiből? A Nemzetben meg volt az átalakulási készség, meg a' cselekvési képesség; a' tömeg élet jegyét adta, mozgott, de iránya nem volt: Ha Széch[&nyi] helyébe egy va­lóságos ember, férjfiu, hazafi áll, magyarország és népe ma, nem kételkedikjö­vendőjén; de csak férjfiu kellett a talpán, hazafiúi érzelmekkel és roppant mo­rális erővel; handabandával a' ki menet nevetséges és siralmas is. ­Széchényi két körülményt felfogni soha sem volt képes. Az első, hogy a' Nemzet -fellépte szakában - alkalmas volt már a benyomások felvételére, kész volt követni a' Vezetőt, kész volt hajlani az intésre, a' tanácsra; csak innen magyarázhatni azon vak buzgóságot melyei Széchényi iránt mutatkozott, mert egy lelkesült Nemzet szereti ügyét valamely személyben ugyanazonositani, vá­gyait személyesíteni és törekvésű, kell neki test mely ideáit képviselje. Eszemély azután ő maga a' Nemzet és önbecsülésről van szó, ha idolját 12 felemeli. 159

Next

/
Thumbnails
Contents