Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Cserna Anna: Bevezetés Nagy Károly kiadatlan Széchenyi István-tanulmányához • 149

demokratikus vonások elutasításával. Milhoffer Sándor közgazdasági író Széchenyi politikai életútját pesszimizmusán keresztül vezette le. Gaál Jenő, Beöthy Zsolt a spenceri és darwini tanítások népszerűsítésére használta fel Széchenyi gondolatait. A magyar nemzet egyenlő faj terminológiában gondolkodtak. Andrássy Gyula a gyakorlati politikus szemével nézte Széchenyit, és hitet tett a reformkor eszményei mellett. Pauler Ákos filozófus az utilitarizmussal vádolt Széchenyit védte meg. Az egyházi köröket is érdekelte Széchenyi személye, ők a reformer újításvágyát a vallásosságából eredeztették. A mindennapok embere számára viszont az egyesületek, társaságok keretei tették lehetővé a Széchenyi-örökség ápolását.

12 A két világháború között a politikai gondolkodásban és a társadalmi tudatban a nemzeti eszme jelentkezett. A hivatalos ideológia a „kereszténynemzeti"elnevezést viselte. Több irányzata is létezett: a konzervatív klerikális és a merkantil. Ez utóbbi a Tisza István nevével összefonódott szabadelvűséget takarta, mögötte a nagybirtok, nagytőke állt. Számukra a „keresztény-nemzeti"'elv egy mérsékelt értelmezése volt elfogadható, amelybe belefért a polgári jogok bizonyos biztosítása, a gazdasági liberalizmus elve, a polgári egyenlőség. Szekfű Gyula a Három nemzedékben dolgozta ki a merkantil tábor, a konzervatív polgár világnézetét. Szekfű a történeti hagyományokból indult ki. A politikai és világnézeti liberalizmus elvetését és az 1848as és 1867-es gondolat szellemtörténeti alapon felépített szintézisét kísérelte meg. Az úgynevezett „eszmei érdekegyyesítés"koncepciójában az általa konzervatív reformernek tartott Széchenyiben látta a nemzeti fejlődés csúcsát. A Széchenyi által hirdetett „nemzeti lélek reformjának" eszméjét hangoztatta, ily módon emelkedett az a követendő ideológia rangjára.

13 Közelmúltunk történetírói szerint Széchenyi optimista ember volt, akinek optimizmusa liberális eszmerendszerében és az emberiség haladásába vetett hitében gyökerezett. Eszménye egy olyan igazságos és mindenki számára hasznos, egyenlő jogokon és kötelességeken alapuló társadalom, amelyet úgy kell megvalósítani, hogy kárvallottjai ne legyenek. A változtatás vezetőjéül az arisztokráciát jelölte meg, és a cél véghezviteléhez szerinte „kiművelt emberfok"kQ\\QnQk. A nevelés, a példaadás, a meggyőzés útját választotta és ajánlotta, ami azonban - mint kiderült - nem bizonyult járható útnak. Tehát a történetírók elsősorban a gyakorlati embert, a szervezőt értékelték Széchenyiben.

14 A Széchenyiről alkotott kép koronként, filozófiai irányzatok hatása alatt, valamint politikai pártállástól függően mást és mást mutat. Azonban az írásművek sokasága jelzi azt is, hogy a kivételes egyéniségű Széchenyi István, illetve a személyiség történelemformáló szerepe mennyire foglalkoztatta történetírásunkat. Széchenyit támadták kortársai, a mindkét oldalon állók közül többen is. A teljesebb Széchenyi-portréhoz hozzátartozik ezek ismerete, valamint 153