Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Szitkovics Sándor: A dunaföldvári malmok története • 121

tanács kiküldötteinek részvételével. Az egyesülés irányítása alatt működő 26 malom sorsáról döntöttek. A jegyzőkönyv szerint a dunaföldvári malomról az alábbi határozatot hozták: „Dunaföldvári malom: gőzhajtású, vegyes őrlésű, 360 q kapacitású, mely távolsági őrlést is végez. Körzetében Előszállás, valamint Bölcske községben van cseretelep, melyek lisztellátását egy 3 tonnás tehergépkocsival látja el. Itt megjegyzendő, hogy Bölcske községben még működő Bors János magánmalma leállítandó. Beruházási terve szerint a fenti malom 1954-ben villamosítva lesz és 400 q-ra lesz a kapacitás emelve."

141 Az államosítás előtti 300 q/24 órai kapacitás 20%-kal nőtt, a jegyzönyv szerint. Ezt a malom saját elhatározásából, beruházási ráfordítás nélkül hajtotta végre. Az államosított malmok vezetői elé kezdettől fogva a termelékenység növelését állították elsőrendű követelményként. Ezt kétféle módon tudták elérni: a létszám csökkentésével és (vagy) az őrlési kapacitás növelésével. A kapacitás növelésére törekvés mindvégig jellemző volt és maradt a malomipar vezetésében - nem mindig megfelelő eredménnyel. Az ötvenes évek eleje a malomiparban is nagyon nehéz helyzetet, sok problémát hozott. 1952-től az ország gabonaimportra szorult, a behozott külföldi puha, alacsony sikértartalmú búzából nem lehetett jó lisztet előállítani, szaporodtak a kenyérpanaszok. Az átlagosnál is alacsonyabb malmi fizetések nyomasztó hatását fokozta, hogy ezekben az években vonták meg az évszázadok óta hagyományos természetbeni juttatást. A malomipart ezekben az években sok jó szakember hagyta ott, akiket az ipar igazán sohasem tudott pótolni.

148 A dunaföldvári malom villamosítását és kapacitásnövelő átszerelését 1956-ban hajtották végre, ennek keretében a közlőműveket is golyóscsapágyakkal szerelték át. A malom őrlési kapacitása 400 q/24 óra lett. Az átszerelés előtti években a malom kapacitáskihasználása igen alacsony volt, 1954ben 36,5%, 1955-ben 58,3%.

149 A villamosítás folytán leállított 150 LE-s félstabil gőzgépet 1959-ig tartalék erőgépként megtartották, ekkor átadták a helyi Cipész Ktsz-nek.

150 A Malomipari Egyesülés irányítása alatt 1955-ben 39 malom volt. 1955. januárban minisztertanácsi határozattal 23, kizárólag vámőrlést végző malmot átadtak a tanácsoknak.

151 Az egyesülés irányítása alatt 16 malom maradt. 1962 a malomipar és a terményforgalom összevonásának éve. Az új szervezet kialakítását az indoklás szerint a két ágazat egymásra utaltsága, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezése tette szükségessé. Az átállás zökkenőkkel, főként nagyon sok személyi problémával járt együtt, amiben hatásköri és egzisztenciális okok is szerepeltek. A malomipar dolgozói az őrlőmalmok háttérbe szorulásától féltek, ez bizonyos mértékig be is következett. A összevont vállalat fejlesztési tevékenységét hosszú időre raktárak építése, valamint a keveréktakarmányt gyártó új iparág létrehozása szabta meg.

152 A dunaföldvári malomban 1962-ben hengercserét hajtanak végre és a kiőrlés segítségére beépítenek egy ún. korpaverő gépet. A malom ebben az 141