Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben • 103

lőszerszállítás, a földekben esett károk felmérése, illetve azok megszüntetése. Mindaddig, amíg nem ismerték a károk milyenségét és mértékét, nem tudták megfelelően megszervezni a termelés megindítását és a közellátást. A károk felmérése elhúzódott. Még 1945 nyarán is folyt például a háborús cselekmények folytán eltűnt mezőgazdasági javak bejelentése (pl. szarvasmarha, sertés, kenyérgabona, gyümölcsfák, olajos magvak stb.), illetve a vízfolyásokban a háború okozta károk megállapítása, azok elhárítása. Ez utóbbira azért került sor, mert „A háborús célok elérése végett igen gyakran kerültek felhasználásra a vízfolyások, töltések, hidak olyan irányban, amelyek a mezőgazdaságnak igen súlyos károkat okoztak és okoznak. Ezen károk további elhárítása végett a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal össze kívánja állítani a legsürgetőbb munkálatok végrehajtását, azok részére költségfedezetet is kívánna biztosítani."

1 Jelentős veszteséget szenvedett a hadi események miatt betakarítatlan őszi termény is, amely még 1945 tavaszán is a határban volt, ha még megvolt és nem élték fel a katonai alakulatok, a menekülők tömege. A betakarítás elmaradása miatt az őszi munkák is késtek, elmaradtak, ez pedig nagyarányú terméskiesést eredményezett a következő évben. Különösen nagy gondot jelentett a takarmányfélék hiánya. Az állatállomány komoly károkat szenvedett: a szarvasmarha, ló és sertés kb. 1/3-ával csökkent, ami nemcsak az igavonásban és élelembiztosításban hiányzott, hanem a tenyészállományban is. A hadikárokat csak fokozta a téli és tavaszi sertésvész és a baromfipestis következtében bekövetkezett elhullás. A front elvonultával legfontosabb feladat volt - a közigazgatás újjászervezésével párhuzamosan - a mezőgazdasági munkák számbavétele, beindítása. Mind az Ideiglenes Kormány, mind a népi bizottságok arra törekedtek, hogy a hivatalukban maradt szakemberek közreműködésével a meglévő erőforrásokat a legrövidebb időn belül mozgósítsák. A különleges helyzet miatt a kormány rendkívüli szervező- és ellenőrző tevékenységet követelt a termelés beindítása érdekében a helyi szervektől. A földművelésügyi miniszter pedig rendeletben hívta fel az alispánok, polgármesterek figyelmét a mezőgazdasági munkák fontosságára,

3 a gazdasági felügyelői és gazdasági elöljárói hálózat újjáélesztésére. Ezek a közép- és alsófokú szakigazgatási szervek nem kerültek az önkormányzatok felügyelete alá, a minisztérium a mezőgazdasági termeléssel és igazgatással kapcsolatos rendelkezéseit a törvényhatóság első tisztségviselőjének és a vármegyei gazdasági felügyelőnek küldte, s mindkettő köteles volt a végrehajtásról gondoskodni.

4 A mezőgazdasági munkák irányításában a kormányzat támaszkodni kívánt a rendelettel életre hívott termelési bizottságokra is.

5 A termelési bizottságokat a mezőgazdasági bizottság képviselője, a gazdák és a munkások képviselői, a gazdasági felügyelő és a pártok képviselői alkották. 1947-től az UFOSZ

6 képviselőjével, illetve a hegyközségi elnökkel és bíróval egészült ki a bizottság. A minisztérium a termelés zavartalan menetének biztosítása és színvonalának emelése érdekében munkaterv készítésére kötelezte a bizottságokat, amelynek irányelveit megszabta. A tervek teljesítéséért a 104