Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)
Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51
Szilágyi Mihály-Schweitzer József: A TOLNA MEGYEI ZSIDÓK TÖRTÉNETE 1868-TÓL 1944-IG Előszó Néhai dr. Scheiber Sándor professzor ösztönzésére a Magyarországi zsidó hitközségek monográfiái sorozat 11. köteteként 1982-ben megjelent A Tolna megyei zsidók története 1867-ig című könyvünk. A viszonylag kis példányszámban készült kötet hamar elfogyott és néhány száz megyénkbeli történelembarát olvasó könyvespolcán kívül többnyire Izraelbe és az Amerikai Egyesült Államokba jutott el az érdeklődéssel várt könyv. Az eltelt évtized alatt erősödött az igény a Tolna megyei zsidóság 1867-et követő történetének megismerésére. Ennek az igénynek szeretnének eleget tenni e tanulmány szerzői, rögtön hozzátéve, hogy a könyvkiadás egyre növekvő költségei miatt nem gondolhattunk arra, hogy a téma gazdaság- és társadalomtörténeti fontosságának megfelelő mélységű és terjedelmű ismertetéssel szolgáljunk az érdeklődőknek. El kellett tekintenünk a zsidók közéleti szereplésének jó néhány mozzanatától, a két világháborúban betöltött és elviselt sorsától, a zsidóüldözés különféle megnyilvánulásainak és a holocaust részletes ábrázolásától. Hálás feladat lett volna a zsidó intézmények működéséről írni, pl. a szegény és beteg emberek ápolásával, gyógyszerellátásával törődő Chevra Kadisa, a kulturális és szociális tevékenység ápolására alapított nőegyletek, a chéder és jesiva iskolai formációk, valamint a felnőttek vallási oktatását, továbbképzését szolgáló Talmud egyesületek működéséről számot adni. Tanulmányunk e hiányai ellenére is szeretnénk remélni, hogy a zsidók mintegy háromnegyed százados újabbkori története iránt érdeklődő olvasók ismeretanyagát sikerül gazdagítani. Népesedési viszonyok A zsidók szabad költözésének és kereskedelmének 1840. évi törvénybe iktatása után ritkán tapasztalt mozgásnak lehetünk a tanúi. A népes zsidó községekből, nevezetesen Bonyhádról, Dunaföldvárról, Hőgyészről és Paksról az ország eddig zsidók által alig lakott tájaira mentek sokan maguknak egzisztenciát keresni. E népvándorláshoz csatlakoztak a lengyel és orosz bevándorlók is. Az 1867-ben meghirdetett emancipáció idején már kiegyenlítődött az ország, köztük Tolna megye zsidók általi benépesülése, a múlt század végéig községeink több mint 90%-ában - az adott település gazdasági potenciáljához igazodóan 3-20% között állapodott meg a zsidó lakosság aránya. A múlt század nyolcvanas évei második felétől kezdve újabb rajzásnak lehetünk tanúi, s az szinte a második világháborúig tart. A fejletlen iparú Tolna megye diplomásai nem jutnak álláshoz, viszont a fejlődésnek indult észak-magyarországi iparvidékek még állást kínálnak a jól képzett jogi, közgazdasági és műszaki értelmiségieknek, az orvosoknak, gyógyszerészeknek és pedagógusoknak. 51