Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

Mint ahogy a Sárközben Jod házasodott főddel", a bankvilágban is pénz háza­sodott pénzzel. Dunaföldvár kereskedelmi életében meghatározó szerepet vitt Stauber Antal, aki 1886-ban nőül vette Hollánder J. bécsi gyáros lányát. 1928-ban dr. nemesoltsvai Szondy Zoltán budapesti bankügyész a szekszárdi központi szeszfőz­dés Leopold Mihály lányát vette feleségül. A Magyar-Olasz Bank Rt. budapesti cégvezetője is Szekszárdról választott magának arát, a bankár Leicht Lajos lányát (1928). Bloch Ármin tolnai kereskedő lányát a Hungária Biztosító bajai főpénztár­noka jegyezte el. Sarkadi Andor a Generáli Biztosító Társulat főügynöke Salamon Ármin szekszárdi nagykereskedőnek lett a sógora. 63 Az imént említett Leicht Lajos egyik fia (Vilmos) a Salgótarjáni rt. cégvezető­je, Gusztáv pedig egy amerikai bank főtisztviselője lett. - 1920-ban a simontornyai Fried-féle bőrgyár fuzionál Singer Dezső budapesti bőrnagykereskedővel. Frie­dék gazdag termelési tapasztalatai egyesülnek Singer pénztőkéjével és piacismere­tével. A magyar cipőgyárakon kívül angol és holland cégek, mi több, az Európa-hírű cseh Bata cipőgyár is Friedéktől veszi a kikészített borjúbőröket. A föld, a pénz és az ész érdekszövetségének példáját észlelhetjük a szekszárdi kendergyár alapításánál. Neiner Ferenc ingoványos földjén Holczer Ferenc bajai gabonakereskedő pénzéből, Guttmann Ferenc könyvelésével jól funkciónál a gyár mindaddig, míg Holczert és Guttmannt el nem vitték 1944 nyarán Auschwitzba. 64 A szellemi pályák meghódítása A 19. század második felében a magyar törvényhozás levette a zsidókról év­századokon át viselt béklyóikat; megnyílt előttük a gazdasági, kulturális és politikai élettér. A18. században még túlnyomórészt homogén szatócs és bérlő zsidó népré­teg polarizálódik: a földbérlő fiai kereskedők, lapszerkesztők és ügyvédek, a keres­kedő fiaiból ritkábban bankárok, világjárók, nagyobbrészt piacozó, vásározó hand­lék, az ügyvédek gyermekeiből orvosok, a szegény emberek ivadékaiból tanítók és rabbik lesznek. A gazdag hitközségi elnökök fiai liberális lapok szerkesztőiként jár­nak a szabadkőműves páholyokba, egyesek versírásra, mások életük végéig a Tal­mud tanulmányozására adják fejüket. A középiskolák diákjainak harmada-fele zsi­dó családok tanulni vágyó gyermekeiből adódik. Az állami és hitközségi levéltárak hiányos adatait, szerencsére jói kiegészítik azok a tolnai emberek, akik - nem egy esetben szüleik emlékeire is támaszkodva ­készségesen közreműködtek az 1944-ig körünkben élt zsidó családok történetének feltárásában. E helyen mondok köszönetet a bátaszéki Villányi Józsefnek, a bonyhá­di Solymár Imrének, a dombóvári Simon Károlynak, a szekszárdi dr. Marth Ferenc­nek, Mohayné VendelLucynak és MüllerFerencnek, KárpátiAndrásnélevéltárosnak, a tamási Klein Istvánnak, a teveli Éppel Jánosnak és a tolnai Nagy Józsefnek, mert személyes tapasztalataikkal gazdagították és hitelesebbé tették tanulmányomat. Goldschmidt Izrael, Petőfi verseinek egyik első német fordítója Diósberény­ben született 1894-ben. Apja falusi boltos, aki 1870-ben családjával Dombóvárra költözik, s az akkori világban egyáltalán nem szokatlanul: nejére bízza üzletét, ő maga a Talmud tanulmányozásának szenteli életét. Fia, Izrael örökli apja könyv­szeretetét, és 15 évesen nekivág a nagyvilágnak, batyujában az imakönyv és Petőfi­versek. Hildesheimben beiratkozik a főiskolára s a filozófiai doktorátusa mellé rabbi-oklevelet is szerez. Az ofFenbachi zsidó hitközség lelki vezetőjeként nappal híveit szolgálja, éjjel Petőfi verseinek német fordításán dolgozik. 1884-ben a 200 Pe­tőfi-verset tartalmazó kötet és 1901-ben egy verses imakönyv ismertté teszi őt nem­csak Alsó-Szászországban, de az egész német nyelvterületen. 65 68

Next

/
Thumbnails
Contents