Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

céjét, ezért 1944 után is még évtizedeken keresztül Dunaföldváron jó áruellátásban és figyelmes kiszolgálásban részesülhettek a vásárlók. Kiváló rőfösei, konfekció- di­vatáru- és bútorkereskedői hasznos tanácsokat tudtak adni a kialakuló állami nagy­kereskedelmi vállalatok alkalmazottainak egy-egy szezon felkészüléséhez. 52 Tolnán Hofbauer Márknak hívták azt a zsidó kereskedőt, aki a Festetich gró­fok engedelmével elsőként megtelepedhetett. Ezt a derék férfiút csakhamar meg­kedvelték a grófok, olyannyira, hogy boltot rendeztek be részére. 53 A századfordu­lótól a deportálásig terjedő időszakban a legismertebb kereskedők között találjuk Krámerékat, akik a hitközségi életben is szerepet vállaltak. Krámer Miksát 1913-ban elnökéül választotta a kongresszusi hitközség tagsága. Deutschék, Lőwyék, Paisék és Trutzerék textil, ruházati és cipőárudáira, Hessék papír-írószerboltjára és az Ár­pád utca sarkán álló Szögi-féle vasboltra még sokan emlékeznek. Az államosítás után is üzletek maradtak a zsidók egykori bolthelyiségei. Utolérhetetlen figyelmesség, szakértelem a boltban, szerény életvitel a csa­ládban - ezt látták, ezt tudták róluk a tolnai lakosok. Nyitott szemléletük folytán közvetlen kapcsolat, nemegyszer „baráti" nexus is kialakult zsidó és nem zsidó családok között. A Tolna-szigeti Heisler-testvérek virágzó gazdasága Knefély Ödön evangélikus földbirtokoséval vetekedett. Heisler Ottó a gazdász, Imre a politikus, ezért nem csodálhatjuk, hogy 1945-ben ő lett Tolna első demokratikus rendőrpa­rancsnoka. 54 Dombóváron Ausch, Auszterlitz, Friedenthal és Spitzer fa- és építőanyag-tele­pei, Kramer, Pataki és Reich bútor-, gé - és üvegboltjai, Abelesz, Bein, Gold­schmidt, Komlós, Kreisman és Dávid, Weiner és Weisz ruházati üzletei, a Glüchs Bertalan vezette MÁV Konzum és Pataki Ármin ILKA-áruháza voltak a leglátoga­tottabbak. Bor-, gabona- és szeszkereskedést folytatott Fürst, Kaiser, Kertész és Neiner. Hosszú évtizedeken át közkedveltek Steinbock Antal és Miklós vendéglő­je; utóbbi a „zsidó kaszinó"nak is a tulajdonosa volt. 55 Bátaszéken a II. világháború küszöbén 18 zsidó kereskedő családot számláltak, felerészt állat-, bor- és tollfelvásárlók, ügynökök és házalók. A hat vegyeskereske­désen kívül Östreicher Gyula textil- és Lichter Andor divatáruüzlete voltak szakosí­tottak. Östreicherék üzlete mind áruválaszték, mind látogatottság tekintetében a szekszárdi Pirnitzerék áruházához mérhető. Fél évszázad távlatából sem felejtette el Bátaszék és környékének népe, hogy Östreicherék boltja a minőség és figyelmes­ség jelképe volt. 56 Tamási kereskedelmében Klein Jenő nagykereskedő, Abelesz Henrik és Ker­tész Jenő kiskereskedők voltak a legjelentősebb tényezők a textíliákban és cipő, konfekció árukban. Az élelmiszer-és fűszerkereskedés terén Schwartz Dávid, Kirschner Dezső és Kertész Béla voltak a favoritok. Weisz Adolfot vasnagykereske­dőként tartották számon. 57 Akiket itt felsoroltunk: a legjelentősebbek, ennél lényegesen nagyobb tábort alkottak a gyorsan elfelejtett szatócsok, piacra és vásárokba járó kiskereskedők, vá­sári szabók (pl. Frank és Winkler) és cipészek (Helsfeld és Schwartz). * * * Csak néhány jelentős kereskedelmi központba kalauzoltam el tanulmányom olvasóit, holott mintegy száz faluban és uradalmi központban is megtalálhatjuk a zsidó kereskedőket. Némi kárpótlásul, a gazdaságtörténeti stíluson kissé lazítva, egy sváb falu példáján benyitok egy zsidó kereskedő ajtaján és a falu kitűnő monog­ráfusának segítségével ecsetelem azt a milliót, amely körülvette Rosenberg Gyula teveli kereskedőt és hitsorsosait a két világháború között. 5 65

Next

/
Thumbnails
Contents