Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

nás valamint Róbert, Szemcséden Strasserek és Schlézingerek kezében vannak a bérletek. Montenuovo Nándor herceg fürgedi birtokán Lamm Mór a bérlő. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a Hónigok, Schlézingerek, s méginkább a Strasserok közül került ki a legtöbb földbérlő. Miben különböztek az említett bérlők a nem zsidóktól? - Mindenekelőtt tőkeerős, hitelképes és a szakembereket megfizetni tudó gazdálkodásban kereshetjük a választ. Legjobb példaként jöhet számításba Leopold Sándor és fia ifj. Leopold Lajos ózsákpusztai gazdasága. A múlt század hetvenes éveiben Ózsákpuszta „Robinsonja", Leopold Sándor még csónakon közlekedett bérelt birtokai között. A 2300 holdnyi - mocsárral és őserdővel tarkított - síkságon kereste azokat a vízből kiálló szárazulatokat, amelyeken megvetheti a lábát s az ózsáki földet belterjes kultúrterületté varázsolja. A gógai sziget sarkán Leopoldék földjei és Magyar Sándor óceánrepülő apjának józsefpusztai földjei szomszédosak voltak. Az ifjú Leopold Lajosnak a Pester Lloyd 1931. július 29. számában megjelent cikke nyomán elképzelhetjük magunknak a térfelszínt. A lucernásokat nemegyszer elöntötte a talajvíz, és „Kisduna" maradt a helyükön. Az aratásra érett búza elmerült a talajvízben. A földesutak elposványosodtak, nemegyszer a bivalyok is benneragadtak, körös-körül kákatermő ingovány. A Bukodiból és a Kutyatanya felől előretörő talajvíz kilúgozta „az illatos széna lelkét". Idős Magyar Sándor hajdani lovastiszt, később farmer, jó gazda hírében állt, de „vagyona előbb kiapadt, mint a talajvíz". Ami nem sikerült a szomszédnak Józsefpusztán, azt Leopoldék megvalósították Ózsákon. A művelés alól szinte teljesen kivont földön mintagazdaságot teremtettek. Gazdatisztjeik között zsidó ember is volt (Boschán Ármin). Ötven év után, a bérleti idő lejártával leltárt készített a család: az ingovány helyén 30 épület állt, a gabonaföldeken kívül 18 hold gyümölcsös, 400 lelkes település, népes iskola, artézi kút, vízvezeték, telefon, száraz és tágas munkáslakások találhatók. A munkások halálozási arányszáma legkisebb ezen a vidéken.

41 Az 1912-ben elhunyt első „gyarmatos" példája családi hagyománnyá vált. Leopold Janka férje, az idősebbik Leopold Lajos a bátaszéki út közelében fekvő Szilfamajort bérelte, míg ifjú Leopold Lajos, Sándor ötödik gyermeke az ózsáki mintagazdaságot örökölte, bátyja Gusztáv Szentágotát. Mindhárom bérlemény a Teréziánum uradalma. Ifjú Leopold Lajos az 1900-1902. évi olaszországi tanulmányútja befejeztével Ózsákon gabonát, dohányt és kendert termeszt, folytatja az erdőirtást, nádvágást és a földek trágyázását. Neje, Jacobi Lívia 1905. július 5-i, Szabó Ervinnek írt levelében arról tudósítja barátját, hogy az ózsáki munkások „átlagban az ország legmagasabb napszámát kapják. '

A1 A chicagói Mc. Cormick cégtől aratógépeket, cséplőszekrényeket és traktorokat, Manilából kévekötöző-fonalat, Svájcból tenyészmarhát, Resicából (Abaújtorna megye, kassai járás) keskeny nyomtávú, acéltalpakra szerelt, telepíthető kisvasutat vásárol. (Hasonlót épített Óberek- és Új berekpuszták között a korábban említett bátaszéki Rosenberg Mátyás nagybérlő 1918-ban). Egyidejűleg modern tejgazdaságot is létrehoz. Szociális érzékenységével felfigyel a csenevész parasztgyerekek hiányos tejfogyasztására. 1920-ban már nem újítja meg Ózsák bérletét, tekintete már jó ideje Budapest felé fordul. - „Búcsúzik az első gyarmatosnak, Ózsákpuszta megalapítójának fia, Isten áldását kéri mindenkire, aki ezen a földön valaha is dolgoznifog" adja hírül a sajtó. A bérlemény szekszárdi és őcsényi hitelszövetkezeti tagoké lesz. A sok pénzügyi és jogi huzavona, s talán a hozzáértés hiánya miatt még egy hét évvel későbbi adat szerint is - idézem - „megdöbbenve látjuk, hogy valamikor Ozsák-pusztárólsok-sok wag61