Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

reskedő lányát, végül Szondy István budapesti ügyvéd Leopold Mihály szeszfőzdebérlő lányát vette nőül. Munkahely miatt Budapestre költözött dr. Goldberger Samu nőgyógyász, Gerse Ignác és Linhardt Hilda tanítók, Fischhof Jakab bútorkereskedő, Bajára dr. Rajk (Reich) Aladár orvos, Pécsre Rumszauer Róbert kereskedő, Budapestre Molnár Mór és fiai nyomdászok. Gyógykezelés és nyugdíjaséveit eltöltendő Budapestre költözött Leicht Lajos fakereskedő és bankigazgató, dr. Spitzer Manó félévszázados orvosi szolgálat után Kaposvárott telepedett le. Az újabbkori beköltözők közül való a törökszentmiklósi Bányász Erzsébet, aki a Pirnitzer József Fiai kereskedő cég főnökéhez, Edéhez jön nőül 1921-ben. Dr. Áldor György ügyvéd pedig a sárbogárdi Goldner Lilivel házasodik 1931-ben.

9 Tamásiban és kültelkén Majsamiklósváron, az Eszterházy hg-i uradalom bérleményeiben 1900-ig nőtt a zsidók száma, majd 10 év alatt egynegyedével csökkent (411 főről 309-re), ettől kezdve tízévi átlagban 40-40 fővel. 1941-ben már csak 187 lelket számlálnak. A családi kapcsolatok egyrészt megyén belül, pl. Gyulaj, Iregszemcse és Ozora felé szövődnek, másrészt budapesti, érsekújvári, polgárdi és Selmecbányái eredetre utalnak. Tolna zsidósága is viszonylag újkeletű. Ebben a túlnyomórészt katolikus magyar, német iparos (főként kőműves) és hajós népen kívül meglehetősen nagy számú ortodox szerb kereskedő is lakott a 19. század közepéig. A zsidók csak megkésve telepedhettek meg Tolnán, de amikor megnyíltak előttük a kereskedelmi pályák Tolnán is, csakhamar a helyi lakosság 4-5%-ára rúgott a számuk. 1870-ben már 289 zsidó élt Tolnán. Egy 1895. évi felmérés szerint Tolna a hozzátartozó pusztákkal együtt 10 452 lakost számlált, ebből 508 fő (a lakosság 4,9%-a) a zsidó. Ebben az időben költöztek be számosan Csornáról, Kaposvárról, Sárkeresztúrról és Szabadkáról. Az aktivitásáról ismert tolnai izraelita nőegylet műsoros estjeirejegyet váltottak azok a családok is, akikkel az ideköltözés után is fenntartották kapcsolatukat. A korabeli újságok híradásaiból értesülhetünk a jegyváltók kilétéről, s ebből következtetni lehet a kapcsolatrendszerre. Vegyünk egy példát. Az 1908. február 28-i táncestélyre a következő községek és városok zsidó családai közül érkeztek adakozások, „felülfizetések" és jegyigények: Baja, Bécs, Bátaszék, Budapest, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Fadd, Fiume, Kajmád, Kassa, Kisvejke, Pozsony.

10 Az első világháború éveiben 75 fővel apad a tolnai zsidók lélekszáma. Később az elköltözések és az egyre csökkenő gyermekáldás következtében az 1941. évi népszámlálás időpontjában már csak 205 zsidót találnak Tolnán. Ipari vállalkozások A Tolna Megyei Levéltár és a megye zsidóságának írott emlékeire támaszkodva, T. Mérey Klárának a két világháború közti időszakra vonatkozó ipartörténeti stúdiumainak eredményeit hasznosítva", kísérletet teszek a zsidó iparosok tevékenységének bemutatására. Már elöljáróban le kell szögeznem, hogy szerepük a gazdasági élet három nagy szektorában, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és az iparban az 1867 utáni időszakban módosult, az ipar - a nyomdászat kivételével - jelentősen háttérbe szorult. A mezőgazdasági bérlők és a kereskedők száma, jelentősége szemmelláthatóan nőtt, de a kisiparban egykor vezető szerepet játszó zsidók Tolnában erősen 55