Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

T. Mérey Klára: Mai dunántúli kisvárosok a dualizmus idején különös tekintettel Tolna megyére. • 5

Jegyzetek 1. E tanulmány „A magyar kisvároshálózat átfogó vizsgálata" c. Országos Tudományos Kutatási Alaptól elnyert pályázat munkálatai közé tartozik. Témavezető: Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja településkutató csoportjának osztályvezetője. 2. Csatári Bálint: A magyar kisvároshálózat átfogó vizsgálata. (Kutatási tematika.) Kézirat. 3. A települések történetének áttekintésekor - az azonos szempontokat tartva szem előtt egyazon források felhasználását tartottuk korrektnek. Az 1860-as évek közepének forrása: Fényes Elek: „Magyarország ismertetése statisztikai, földirati és történelmi szempontból. "1-2. köt. Pest, 1865 és 1866. Az 1877. évi adatok forrása: A magyar korona országainak helységnévtára. Szerk.: KollerfFy Mihály. Budapest, 1877. Az 1881. évi adatok forrása: A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Budapest, 1882.2. köt. 1900. és 1910. évi adatokra: A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények - továbbiakban MSK - 1. és 2. köt. - A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. MSK, 42. köt. és 48. köt. Ezenkívül esetenként, ha nem volt elég pontos a közlés, használtuk a megyei monográfiákat, a települések történetét feldolgozó munkákat, levéltári, továbbá sajtóanyagot is. Ez túl sok volt ahhoz, hogy e jegyzetben szerepeltessük. 4. Ez utóbbi számokkal is igazolható. Lásd: T. Mérey K. „Szigetvár a kapitalizmus kezdetén". In: Zselici dolgozatok. Pécs, 1979. Szerk.: Vargha Károly. 47-56. p. 5. A forrás vásárlóként a „hienceket" említi. Ezzel a névvel illették akkor a Vas és Sopron megyei németséget. Ezek külön nyelvjárást beszéltek. Fő helyüknek Kőszeget tekintették. (Vö. Pallas Nagy Lexikon. 9. köt. 190. oldalon felsorolt irodalmat.) 6. Sándor Pál: Adalékok a budaörsi birtokrendező per történetéhez. Agrártörténeti Szemle, 1977. 3-4. 422-433. p. . 38