Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Vecsey Albert: A gümőkór története Tolna megyében • 157

Az 1970-es évek második felében a különböző európai államok új gümőkóros betegei közül a fertőzők aránya NSZK-ban a legkisebb, 33%, a középértéket Hollandia és Norvégia 63%-a jelenti, míg a negatív csúcs 96%, Jugoszláviához kapcsolódik. Magyarországon az új fertőző betegek aránya 44,8%-os volt.

114 Európában a korábbi évek új megbetegedési arányának látványos csökkenése az 1980-as évekre kissé megtorpant. 1981-ben országunk Európában a középmezőnyben helyezkedett el:

115 Új betegek aránya 0000" 'nnnn-t)en Ország -10 Dánia, Norvégia 11-25 Anglia, Hollandia, NDK, Svájc, Svédország 26-50 Ausztria, Bulgária, Finnország, NSZK, Magyarország 51-75 Belgium, Csehszlovákia, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia Hazánkban ritkává vált a 14 év alatti tuberkulózis, 1981-ben 36 beteget regisztráltak. A krónikus betegek aránya tovább csökkent: 1970-es 29,4%

we-ről, 1980-ra 5%ooo-re. Becslések szerint Magyarországon az ezredfordulóig évente még mintegy 15 000 új betegre lehet számítani, főleg az idősebb korcsoportokban és az aszociális magatartású személyek között. Az eredményes befolyásolás lehetőségei: a fertőző betegek hozzátartozóinak védelme, a BCG-oltás fenntartása egyes korcsoportokban, a betegfelkutatás megfelelő módszerei (beleértve a tüdőszűrés célzott változatát). A következő táblázatok jól mutatják a megye és az ország gümőkóros új betegeinek és a már nyilvántartásban lévő betegeknek az arányát a lakosság százezrelékében. Mindkét vohaldiagramban a nagy csökkenés az utolsó évekre megtorpant. Két év adatait kiemelve ez az arány gondozónként a következő képet mutatja: 186