Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Vecsey Albert: A gümőkór története Tolna megyében • 157

magas volt a gümőkóros betegek száma. Feltételezhető, hogy az átfertőzés már ebben az időszakban is talán az egész lakosságot érinthette. A vázolt járványügyi helyzetben indult meg a vármegye kórházában a tüdőosztály működése. Bár a gümőbacilus elpusztítására hatásos gyógyszerek még nem voltak, a tüdőosztályon az akkori korban magas szintű, nemzetközileg is elismert diagnosztikus és gyógyító munka kezdődött, melyek révén - és eredményes szervezőmunkájával is - Szüle professzor határainkon túl is ismertté vált. A vármegye alispánja utasította a járási főszolgabírákat, a szekszárdi polgármestert és a községi elöljáróságokat, hogy értesítsék területükön az összes gyakorló orvost, hogy a szakszerű intézeti kezelést igénylő tüdőbetegeket irányítsák a vármegyei közkórház most létesült új 150 ágyas tüdőbetegosztályára.

72 A vármegyei kórházi bizottság 1929. december 17-i ülésén előírta a vizsgálati díjakat a különböző biztosítású betegek részére (részletek):

73 Első- és másodosztályú betegek Röntgen: tüdő, végtag stb. 10 P. gyomor vizsg. 14 P. ptx első töltés 30 P. további töltés 15 P. labor, vizsg.: köpet, vizelet 4 P. vérsejtsülly. 8 P. OTBA és Posta betegek ptx első töltés 15 P. további töltés 7 P. rtg. átvilágítás 4,80 P. köpet, vizelet vizsg. 2,40 P. Az összegek 25%-a a kórházat, 75%-a a vizsgálatot teljesítő főorvost illette. Kivételes esetekben teljesen szegény betegeknek a vizsgálati díj elengedhető. Ehhez a kórházigazgató előzetes engedélye szükséges. A betegek egyelőre idegenkedtek az osztálytól, lassan sikerült csak feltölteni. Az átlag ápolási idő alacsony volt, a rossz gazdasági helyzet idő előtti távozásra kényszerítette a fizető betegeket. Szekszárdon az átlag ápolási nap 50 körüli volt, míg külföldön 160-351 napot jelentett. A kórházba került nők nagyobb számának oka, hogy a kenyérkereső férfit a gazdasági helyzet romlása munkaképességének végső fokáig dologra kényszerítette, s ezért ők még betegségük ismeretében sem keresték föl a kórházat, vagy pedig, ha föl is vétették magukat, idő előtt távoztak. Már ekkor felmerült annak a szükségessége, hogy a tüdőbetegek ápolási költségeit rendezzék, mert így sokan nem maradnak a kórházban a szükséges ideig. Éppen a legszegényebbek és a néhány jómódú beteg volt előnyös helyzetben a kezelés időtartamát illetően: ingyenes kezelés, ill. meg tudták fizetni az ápolási díjat. Szüle Dénes professzor az egész megyét bejárva tartott egészségnevelő előadásokat

74

, így próbálta minél szélesebb körben bevezetni és rendszeressé tenni az újszülöttek BCG-oltását, elsők között az országban.

75 A szájon át történő vakcinálás 1938-ban kezdődött a vármegyében. 1936 tavaszán a régi kórházban kijelölt két helyiségben megkezdte működését Tolna vármegye első tüdőbeteggondozója, a tüdőosztály orvosaival. Létesítését Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának 1935. április 29-én tartott rendes közgyűlése határozta el, a jegyzőkönyv első oldalának másolatát mellékelem. E határozatot követte Szekszárd megyei város képviselő-testületének 1935. augusztus 29-i ülésén hozott döntés a gondozó fenntartásának anyagi támogatása ügyében. 175