Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Vecsey Albert: A gümőkór története Tolna megyében • 157

A rossz budapesti értékbe belejátszik az is, hogy sok vidéki került a fővárosi kórházakba, s ott haltak meg, becslések szerint a halottak 1/4-e volt vidéki. A városok alatt csak a törvényhatósági jogú városok értendők, Szekszárd csak rendezett tanácsú város volt. A tüdőn kívüli tuberkulózis halálozási statisztikája - a nem orvosi halottkémlés miatt a szerző nem tartja megbízhatónak- az országban, először az összes gümős halálozás százalékában: Tüdő Bél Agyhártya Csont Egyéb 1911-15 1920-23 92,9 90,6 0,9 3,3 1,1 4,7 A lakosság ezrelékében: 1,0 1,7 0,9 1,4 1911-15 1920-23 3,11 2,77 0,03 0,11 0,04 0,14 0,03 0,05 0,03 0,04 Amint az utóbbi számok mutatják, a tüdőgümőkór javulása mellett emelkedett a tüdőn kívüli gümőkór halálozása. Feltűnő volt a nők magasabb halálozási aránya, ami később csökkent: Férfi Nő 1901-5 1920-23 1901-5 1920-23 Ország 3,7%o 3,0%o 4,2%o 3,1%0 Budapest 4,8%o 4,8%o 3,9%o 3,5%o Városok 4,8%o 4,3%o 4,6%o 3,4o/oo Vidék 3,60/00 2,8%o 4,2%o 3,0o/oo A foglalkozások szerinti bontásban a legmagasabb volt a halálozás és 20 év alatt még emelkedett is mindkét nemben a napszámosok, majd az ipari munkások és az őstermelők között. Legalacsonyabb volt a szabadfoglalkozásúak, a kereskedelem és a közszolgálat dolgozói között. Ami érdekes, a mindkét nemű házicseléd csoport halálozása mindig alacsony volt, viszont eltartottaiknak magasabb volt a halálozása a kereskedőkénél. A megyei bontásban Tolna vármegye helyzete korcsoportonként, a lakosság ezrelékében: 0-7 7-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-49 50-59 60Budapest 4,9 1,5 3,8 4,8 4,5 4,3 4,2 4,3 4,8 4,9 Városok 3,9 1,5 3,8 4,6 4,6 4,2 4,0 4,1 4,3 4,0 Vidék 2,2 1,3 3,0 4,3 4,0 3,3 3,1 3,0 3,6 3,4 Tolna vm. 1,6 1,0 2,3 3,7 3,5 3,1 2,6 2,3 2,7 3,0 Valamennyi korcsoportban az országos átlagnál jobb helyzetben volt Tolna vármegye, amelyet a járásonkénti halálozás lakosság ezrelékében kifejezett értékei mutatnak: 171