Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

tűzték kulturális, szociális és jóléti intézmények alapítását, segélyezését is. 1944 júliusában azt írják az egyesületről adott jelentésükben, hogy „Minden alkalommal tagjaink érdekeit képviseltük. Gyűjtés a bombakárosultak részére. Tagjaink nagy része állandóan hadban van, ez gátolta az intenzív működést." 2025 pengőt gyűjtöttek és osztottak szét a bombakárosultak között.

16 Községeink majd mindegyikében működött gazdakör. Ez volt a földműves emberek legnépszerűbb egyesületi formája. Közülük 29 maradt fenn a háború után, ezek 1948-1949-ben szűntek meg. A század elején alakultak közül pl. a Dombóvár és Vidéke Gazdakör (1906) a gazdászat minden ágának felvirágoztatását tűzte ki céljául, ehhez kívánt tagjainak elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtani. Céljuk továbbá „A haza földje és aföldmivelés iránti szeretet fejlesztése, az ősi földhöz való ragaszkodás fokozása, a falusi élet, a falusi otthon megkedveltetése, - a föld és a gazdálkodás jövedelmének gyarapítása, a kisgazdák helyzetének előmozdítása. "

ll A Bátai Gazdakör a földműves nép erkölcsi és kulturális gondozását is feladatának tekintette, valláserkölcsi alapon. „Ezért eszmecsere, felolvasások, lapok, folyóiratok olvasása, a jó erkölccsel összeférő és tisztességes szórakozás, szív és lélek nemesítő műkedvelő előadások szervezése. "

18 A harmincas években ez kiegészült a politikamentes társasélet igényével, a hazafias érzéseket erősítő és közművelődési célokkal, hogy „állampolgári kötelességeiket minél jobban teljesíthessék"}

9 Lényegében hasonló célokat fogalmaztak meg a gazdakörök Dunakömlődön, Felsőiregen, Kocsolán, Nagydorogon, Németkéren, Ozorán, Pariban, Szakcson és más községekben is. Előadásokat, tanfolyamokat, jószágbemutatókat tartottak, közösen szerezték be a vetőmagot és a kocsikenőcsöt, termelési versenyeket rendeztek. A tagdíjon kívüli jövedelmüket italmérésből szerezték. Ezek az egyletek ingtlannal alig rendelkeztek a vendéglőben béreltek egy helyiséget vagy magánháznál vettek ki egy-két szobát. Általában pár ezer pengő értékű vagyonuk volt berendezési tárgyakból és bankbetétből. Létjogosultságuk politikai és jogi megkérdőjelezésével majd feloszlatásukkal, a többiekéhez hasonlóan, a gazdaköröknek sem adatott meg, hogy fennmaradásukról és jövőjükről maguk döntsenek. Ez is oka annak, hogy a feltámasztásukra 1957-ben történt, egyébként gyenge kísérletek nem jártak eredménnyel.

20 . 1910-ben az Országos Kisbirtokos Szövetség mozgalmat indított kisgazdaegyletek alakítására. Ennek hatására jött létre pl. a szövetség regölyi egyesülete (1911) és a Szekszárd és Vidéke Kisgazda Egyesület (1911). Az első világháború miatt megszakadt kezdeményezés csak a húszas években folytatódott, amikor kisgazdakört alakítottak az őcsényi, a kisszékelyi, a tamási és más falvak kisparasztjai is. A gazdakörökéhez hasonló céljaikat az önsegélyezés lehetőségével egészítették ki. Ezek voltak a népesebb gazdakörök. Szerényebb méretekben, de ők is foglalkoztak a gazdálkodáshoz szükséges anyagok közös beszerzésével. Az 1949 tavaszán végzett egyleti felméréskor Kisszékelyből és Őcsényből azt jelentik, hogy a kisgazdakor a háború idején megszűnt. Döbrököz (109 tag), Regöly és Szekszárd (400 tag) még működő egyletről számol be, de tagságuk és helyiségük elvesztésekor ezek is megszűntek.

21 Diósberényben és Szakadáton 1945 után rövid időre fennmaradtak az r. k. munkás- és gazdakörök. (Alakult 1904-ben, ül. 1906ban.) Azonos szövegezésű alapszabályukban azt jelölték meg célnak, hogy „A keresztény katolikus gazdák és munkások anyagi és szellemi érdekeit előmozdítani önsegélyezés és szövetkezés által, igazát megvédeni és méltányos jogait kivívni, valláserkölcsi 127