Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97

40. Egyed Antal: Bonyhád Mező-városnak rövid leírása. Megjelent: Bonyhád a 18-20. században. Bonyhád, 1971. Szerkesztette: dr. Kolta László. 8. p. 41. Baranyában az előbbire találunk példát. Külön pecsétje volt Rác-, Német- és Magyarhidasnak, vagy Német- és Magyarszéknek. Mindezt külön pecséttel is jelezték, amit a feliraton is feltüntettek. Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi. Baranyai Helytörténetírás. Pécs, 1973. 150. p. 42. Erre az esetre Tolna megyében nem találunk példát, csak Baranyában, Dinnyeberki község esetében. 43. A püspöki, székesegyházi, káptalani, Batthyány-uradalmakban. 44. Baranyában horvát nyelvű feliratok is előfordulnak. Pl. KATOLY SELO. Bezerédy Győző: Pecsétkataszter, III. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1980.145. p. 45. Bezerédy Győző: Baranya megye településeinek pecsétjei a feudális korban III. kézirat. 46. Tevel falu mezővárosi jogainak megszerzése után, megváltozott státusát feltüntető új pecsétet készíttetett. 47. Magyarázat a táblázat adataihoz: A település nevének változatai: A=mai, hivatalos elnevezés B = az 1768-as összeírásnál, valamint Fényes Eleknél (1866) szereplő elnevezés C=a település státusa: f=falu; mv = mezőváros D=a pecsét felirata évmegjelöléssel, é. n. évmegjelölés nélkül E=a pecsét nyelve; m = magyar nyelvű; n = német nyelvű; 1 = latin nyelvű; ml = többnyelvű, pl. magyar-latin; ?=nyelvezete megállapíthatatlan: falunév vagy monogram 48. Bogyiszló a folyamrendezés következtében került a Duna jobb oldalára. Fényes Elek még a rendezés előtti állapotról ír könyvében: „Bogyiszló, magyar falu, Pest-Solt vmegyében, a Duna által képzett könyökben, a holt Duna mellett, lapályos, rétes, erdős bokrokkal egészen körülvett helyen..." Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pesten, 1951.

1. 147. p. 49. A tárgyalt pecsétek lelőhelyei: Tolna Megyei Levéltár: Jelentés a himlő elleni védőoltásról. 1815 és 1816. Pecsétnyomók gyűjteménye. Közgyűlési iratok 3: 1785/47. Urbarialia: 6:290, 6:294, 6:302, 6:316, 6:324, 6:325, 6:346. Statárium: 8628, 8729. Bírói Számadások: 1826-1847, 1835-1845. Községi iratok: A.l. Acta choleratica (1831). Vegyes iratok 1722-1849. Regnicoláris conscriptio, 1828. Somogy Megyei Levéltár, alispáni 1493/1890. Baranya Megyei Levéltár, Pécsváradi Közalapítványi Iratok: Szekszárdi provizorátus, Dunaföldvári provizorátus iratai. Megjegyzés: A feudális kori viaszpecsétek használata nem zárult le 1849-1850-ben, sőt nemcsak használták ezeket a pecsétnyomókat még éveken keresztül, de 1850 után még újabbak is készültek, így vizsgálatukat nem lehet záró évhez kötni. Ezért találhatók e tanulmányban későbbi pecsétek is. Meg kell azt is jegyezni, hogy a rajzos pecsétképek sokszor még a századfordulón is meg-megjelentek (a baranyai Komló 1945-ig használta), de természetesen a rajzoknak semmilyen gyakorlati jelentősége akkor már nem volt; talán a hagyományhoz való ragaszkodás motiválta a község vezetését, amikor a régi rajzos pecsétet továbbra is használatban tartották. E gyakorlatnak szép példája Bonyhád 1903. évi, Szekszárd 1905. évi és Báta, valamint Szakcs é. n. pecsétjei. Az 1898: IV. törvénycikk szabályozta a községek névhasználatát. E szerint a pecséteken csak a település hivatalos neve használható, azon írásmód szerint „amint az az országos községi törzskönyvben vezettetik. "A hivatalostól eltérő elnevezést azonban zárójelben használhatták továbbra is. Mindennek használatát és ellenőrzését az 1906. február 6-án kelt 8641. sz. BM-rendelet szabályozta. Függetlenül azonban a törvénycikktől már korábban is történtek kísérletek az egységesítésre. Somogy vármegye 1890-ben valamennyi település részére elkészíttette a hivatalos pecséteket egységes felirattal és rajzos pecsétképpel. E rajzos ábrázolásoknak azonban mindössze 10-15 változatát ismerjük, aminek következtében egyegy változat 20-25 falu pecsétjén is megjelent. (Somogy Megye Levéltára. Alispáni: 28525/193/1890) Sopron megyében a pecsétnyomók egységesítését a megye alispánja 1897-ben rendelte el. (Sopron Város Levéltára. Alispáni iratok 1104/1897. Horváth Zoltán: A Sopron megyei községek címeres, rajzos pecsétjei. Megjelent: Ajobbágyvilág alkonya című kötetben. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976.201-286. p. Baranya vármegye alispánja 1894-ben utasítást adott ki a korábban használatos pecsétek „megsemmisítéséről"és e pecsétnyomók begyűjtéséről. A pecsétnyomókat az utasítás értelmében két átlós vonal bevésésével semmisítették meg. (Baranya Megyei Levéltár. Alispáni: 9362/1894) A jelen dolgozat XX-XXII. táblázatában közölt képek az ismertetett 1898: IV. törvénycikk értelmében az új pecsétnyomókról és a viaszlenyomatokról készültek. 120