Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97

34. Nem kevés utalás található a történeti irodalomban arról, hogy Tolna mezővárosnak már igen korán volt pecsétje, mégpedig királyi engedéllyel. Ruzsás Lajos ezt említi is egyik tanulmányában: „...Tolna már 1526 előtt annyira megerősödött, hogy V. László királytól pecsét, sőt címerhasználati jogot is nyert. A címerhasználat azonban már csak szabad királyi városokat illette meg. A megerősítő oklevél ki is mondja, hogy a címert Tolna a szabad királyi városok módjára élvezheti."(Ruzsás Lajos: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. században. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 71. Budapest 1966.201. p.) Ez a pecsét valóban létezett. Szilágyi Mihály, a nagyszombati levéltár őrizetében levő egyik levéllel kapcsolatban említi: „A nagyszombati levéltár őriz néhány török kori levelet. Ezek egyike 1581-ből való, s kitűnik belőle, hogy egy Beregszászi Benedek nevezetű nagyszombati polgár szidalmazta a tolnai bírókat, sőt a város pecsétjét és tanácsát hamisnak és eretneknek mondta. "(Dr. Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában. Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szekszárd, 1978. 18. p.) Holub József részletesen foglalkozott Tolna mezőváros nevezetes pecsétjével „Pécs város pecsétjei" című dolgozatában. A tolnai pecséttel kapcsolatban jegyzi meg a következőket: „ Címerjog alanya csak szabad és királyi város lehetett - civitas - pecsétet azonban mezőváros (oppidum) is kaphatott, ezt a különbséget azonban nem vették mindig figyelembe. Tolna mezőváros pl. címert kapott V. Lászlótól, mert II. Ulászlónak megerősítő levelében címerről van szó - arma et insignia dictorum civitum et incolarum... pro eisdem civibus et tota communitate eorum confirmamus -, s ebben azt is olvassuk, hogy szabad királyi városok módjára élvezhesse a velejáró kiváltságokat. "Megemlíti továbbá, hogy a Hármaskönyv szerint „a városoknak és a mezővárosoknak is van a királytól nyert hiteles pecsétjük, amelynek az előttükfelmerült és tárgyalt ügyekben teljes erejük van." - autentikusak II. R. 13. c. 3. §. (Holub József: Pécs város pecsétjei. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1958.138. p.) Holub a továbbiakban megjegyzi, hogy az V. László által adott és II. Ulászló által megerősített címereslevelet, melyben a város pecséthasználatáról van szó, a jászóvári Formuláskönyv őrizte meg. (Holub: i. m. 138. p.) A jászóvári Formuláskönyv nem volt ismeretlen a kutatók előtt, főleg azért volt nevezetes, mert Oláh Miklósnak több kortörténeti jelentőségű bejegyzése is megtalálható benne. 1898-ban, a Századok hasábjain dr. Récsey Viktor is megemlékezik róla: „Egy XVI- XVII. századi kéziratos formuláre Jászóváron" címmel. (Századok, 1898. 494-496. p.) Tolna városnak a királytól kapott adományleveléről azonban Récsey nem tesz említést, megemlíti viszont azt, hogy a kötetben „a benne foglalt formulák II. Ulászló király idejéből való, ténylegesen expediáltés legnagyobb részt konkrét esetekre vonatkozó oklevelek egykorú másolatai." (Récsey: i. m. 494. p.) Ezek közt kell tehát keresni Tolna mezővárosnak adott királyi kiváltságot is. Sajnálatos az, hogy az eredeti adománylevél elveszett, II. Ulászló korabéli megújítása viszont ismeretes, így bizonyítható az, hogy Tolna városnak volt címere is, pecsétje is. E pecsétet hosszú időn át használták. Sajnos azonban a Formuláskönyv is hozzáférhetetlen, Récsey, Holub és Ruzsás hivatkozásai is pontatlanok. Valószínűnek tűnik az, hogy Szilágyi Mihály által idézett levélben említett pecsét már nem az eredeti volt. Beregszászi Benedek ugyanis a város pecsétjét „hamisnak és eretneknek"nevezte. Talán azért hamisnak, mert az más volt, mint a régi, s azért eretneknek, mert az ábrázolt épületen (templomon) csillag látható és nem kereszt. Meg kell jegyezni azt, hogy a címerviselés nem kötődött kizárólagosan királyi adományhoz. Az „önjogilag"felvett címer nem volt ritka a középkorban. Ennek csak az volt az egyetlen feltétele, hogy a felvett címert más nem használja. Tolna város azonban az uralkodótól nyert címer- és pecsétadományt. 35. Kiss Gábor: i. m. 426-427. p. 36. „A régi kerítésnek némelly nyomai dél felöl látszatósak, épségben vannak, és még mostan is kerítés gyanánt erős szolgálatot tesznek." Tudományos Gyűjtemény, 1824. Ismerteti: Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok. Panoráma, 1982. 96. p. 37. Baranyában a megye pecsétjén (és címerén) kívül Villány, Helesfa és Lánycsók pecsétjein látható a heveng. 38. Kistormással kapcsolatban említi Fényes Elek, hogy a falu „kedves /zw "borairól nevezetes. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. IV. kötet 211. p. 39. A templom 1802-ben épült Szent László király tiszteletére. A pécsi Egyházmegye Schematizmusa, 1981. Pécs, 1981. 257. p. 119